Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Sammu-ramat (Szemiramisz)

Sammu-ramat, görögül SZEMIRAMISZ (műk. Kr. e. IX. sz. vége), legendás hősnővé vált asszír királynő, III. Adad-nirári asszír király (ur. Kr. e. 810-783) anyja. Sztéléje ismert Assurból, míg egy Nimrúdban (Kalhu) előkerült felirat szerint férje, V. Samsi-Adad (ur. Kr. e. 823-811) halála után régensként gyakorolta a hatalmat. Sammu-ramatot említi Hérodotosz is. Diodórosz történetíró szerint pedig Szemiramisz istennőnek született, aki feleségül ment egy asszír tiszthez, majd miután szépségével és nemes jellemével meghódította Ninosz király szívét, az elvette őt férjétől, és feleségévé tette. Ninosz halála után Szemiramisz kezébe került a hatalom, éveken keresztül irányította az országot, felépítette Babilónt, benne az ún. "Szemiramisz függőkertjeit", az ókori világ hét csodájának egyikét, és távoli országokban vezetett hódító hadjáratokat.