Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szászánida

Szászánida, más írásmóddal SZÁSSZÁNIDA, 224-től 651-ig uralkodó iráni dinasztia; I. Ardasír alapította 208 és 224 közötti hódításai során, és az arabok döntötték meg 637 és 651 között.

I. Ardasír (ur. 224-241) vezetésével a Szászánidák megdöntötték a parthusok hatalmát, és létrehozták saját perzsa birodalmukat. Ennek az államnak a területe folytonosan változott a Rómával, később Bizánccal, ill. az indiai Kusán Birodalommal és a közép-ázsiai heftalitákkal vívott harcok eredményeként. I. Sápúr (ur. 241-272) idején a birodalom területe az északi Szogdianától és Grúziától Arábia Mazun régiójáig, ill. az Indus völgyétől a Tigris és az Eufrátesz felső folyásának völgyéig terjedt.

Uralmuk alatt újjáéledt a perzsa nemzeti tudat. A zoroasztrianizmus államvallássá vált, a többi vallást bizonyos időszakokban hivatalosan is üldözték. A kormányzat erősen központosított volt, a tartományi helytartók közvetlenül a trónnak tartoztak felelősséggel. Az utak és a városok építését, sőt még a mezőgazdaságot is a kincstár finanszírozta.

A Szászánidák uralma idején az iráni művészet is reneszánszát élte. Az építészet gyakran monumentális épületeket hozott léte, ilyenek voltak a ktésziphóni, firúzábádi és szarvesztáni királyi paloták is. A Szászánida-kori művészet talán legjellegzetesebb és legszembetűnőbb alkotásai a meredek mészkősziklákba vésett hatalmas szikladomborművek, de a fémművesség és a drágakővésés szintén magas mesterségbeli szintre jutott. Az állam támogatta a tudomány fejlődését, és mind nyugati, mind keleti alkotásokat lefordítottak a Szászánidák középiráni nyelvére.