Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Szászánida
Szászánida,
más írásmóddal SZÁSSZÁNIDA, 224-től 651-ig uralkodó iráni dinasztia; I. Ardasír
alapította 208 és 224 közötti hódításai során, és az arabok döntötték meg 637
és 651 között.
I.
Ardasír (ur. 224-241) vezetésével a Szászánidák megdöntötték a parthusok hatalmát,
és létrehozták saját perzsa birodalmukat. Ennek az államnak a területe folytonosan
változott a Rómával, később Bizánccal, ill. az indiai Kusán Birodalommal és a
közép-ázsiai heftalitákkal vívott harcok eredményeként. I. Sápúr (ur. 241-272)
idején a birodalom területe az északi Szogdianától és Grúziától Arábia Mazun régiójáig,
ill. az Indus völgyétől a Tigris és az Eufrátesz felső folyásának völgyéig terjedt.
Uralmuk
alatt újjáéledt a perzsa nemzeti tudat. A zoroasztrianizmus államvallássá vált,
a többi vallást bizonyos időszakokban hivatalosan is üldözték. A kormányzat erősen
központosított volt, a tartományi helytartók közvetlenül a trónnak tartoztak felelősséggel.
Az utak és a városok építését, sőt még a mezőgazdaságot is a kincstár finanszírozta.
A
Szászánidák uralma idején az iráni művészet is reneszánszát élte. Az építészet
gyakran monumentális épületeket hozott léte, ilyenek voltak a ktésziphóni, firúzábádi
és szarvesztáni királyi paloták is. A Szászánida-kori művészet talán legjellegzetesebb
és legszembetűnőbb alkotásai a meredek mészkősziklákba vésett hatalmas szikladomborművek,
de a fémművesség és a drágakővésés szintén magas mesterségbeli szintre jutott.
Az állam támogatta a tudomány fejlődését, és mind nyugati, mind keleti alkotásokat
lefordítottak a Szászánidák középiráni nyelvére.
