Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szamudra Gupta

Szamudra Gupta, más írásmóddal SZAMUDRAGUPTA (megh. 380 k.), indiai uralkodó kb. 330-tól; ő testesítette meg a "hindu történelem aranykorá"-nak - a birodalmi Gupták korának (320-510) - uralkodói eszményét. Csandra Gupta és Kumáradéví Liccshaví hercegnő fia volt; kiváló harcosként, költőként és zenészként írják le, aki "csatában szerzett sebek százainak jegyét" viselte a testén.

Apja tette meg utódjául más trónkövetelőkkel szemben, ezért uralkodása első éveiben több lázadást kellett levernie. A birodalom akkoriban valószínűleg a mai Allahábádtól Bengál határáig terjedt; a béketeremtés érdekében az uralkodó terjeszkedő háborúk sorát indította el, melyek kiindulópontja északon, a mai Delhi közelében volt. Délen legyőzte a Kánycsi (ma Kanchipuram) központú Pallava-királyság uralkodóját, Visnugópát, majd más legyőzött dél-indiai uralkodókkal együtt adófizetési kötelezettség mellett visszaültette trónjára. Ugyanakkor több északi uralkodót megfosztott trónjától, és területeiket a Gupta-birodalomhoz csatolta. Hatalmának csúcsán fennhatósága alá tartozott csaknem az egész Gangesz-völgy, és hódoltak előtte Kelet-Bengál, Ászám, Nepál, Kelet-Pandzsáb egyes részeinek uralkodói, valamint különböző rádzsasztáni törzsek. Hadjáratai során kilenc uralkodót semmisített meg és tizenkettőt vetett alá.

Az aranypénzek és az allahábádi erődben található Asóka-oszlop felirataiból az derül ki, hogy a hindu Visnu istennek különösen elkötelezett híve volt. Felelevenítette - valószínűleg hadjáratai lezárásakor - az ősi védikus lóáldozatot, és a szertartásokon nagy összegeket osztott szét jótékony célokra. Az áldozat bemutatását ez alkalomból vetett aranypénzen örökíttette meg, egy másik aranypénzen pedig hárfán játszik; mindegyik magas aranytartalmú, művészien megmunkált pénzérme volt.

Minthogy befolyásos bráhmana varna tagja volt, ésszerűen adódik a feltételezés, hogy támogatta a kaszti megkülönböztetést, és lehetséges, hogy a Guptákhoz köthető a bráhmanizmusnak, mint teológiai rendszernek és, mint a mai hindu társadalomra is kiható társadalmi viselkedési normának a kibontakozása.