Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

SZÁJORGONA (sheng)
Ezt a tizenhárom bambuszsípból álló fúvós hangszert már az ókori szövegek is említik. A bambuszsípok egyetlen légkamrában vannak beleillesztve alsó végükkel, szabadon álló bronz nyelvsípokkal. A nyelvsípok mindegyikének közelébe nyílás található, ezeken távozik a levegő, ha a sípot nem szólaltatják meg. A lyukakat befogva a levegő megszólaltatja a sípot. Mostanában leginkább a nem-kínai nemzetiségek kedvelt hangszere Dél-Kínában. A szájorgona szó hangalakja megegyezik a "felemelkedni (ti. magas ranghoz jutni)", így a hivatali előmenetel szimbólumaként használatos.