Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szajjid-dinasztia

Szajjid, az indiai Delhi Szultánságban kb. 1414-től 1451-ig uralkodó dinasztia; a Tughluk-dinasztia helyébe lépett, s az afgán Lódík buktatták meg. A család szajjidnak, azaz Mohamed próféta leszármazottjának vallotta magát. A Delhi Szultánság központi hatalmára végzetes csapást mér Timur Lenk hadjárata és Delhi 1398. évi kifosztása. A következő ötven év folyamán Észak-Indiát lényegében felosztották egymás között a katonai vezetők, akik közül a dzsaunpuri Sarkí szultánok voltak a legerősebbek. Delhi első Szajjid-uralkodója Khizr Khán - korábban Pandzsáb kormányozója - volt (ur. 1414-21). Őt és három utódát lekötötték az adószedő portyák, így nemigen biztosították magukat sem a Sarkí szultánokkal szemben keleten, sem a Khókarokkal szemben északnyugaton. Khizr utóda, Mubárak Sáh némi sikert ugyan magáénak mondhatott, de 1434-es meggyilkolását követően két utóda, Muhammad sah és Álam sah tehetetlennek bizonyult. Álam sah 1448-ban elhagyta Delhit, és Bádáúnba tette át székhelyét, majd három évvel később Bahlúl Lódí, aki akkorra már a Pandzsáb ura volt, elfoglalta Delhit, és megalapította a Delhi Szultánság utolsó dinasztiáját, a Lódí-dinasztiát.