Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Szaíd pasa
Szaíd
pasa (szül. 1822. Kairó, Egyiptom - megh. 1863. jan. 18. Alexandria), Egyiptom
oszmán-török alkirálya 1854-től; közigazgatási intézkedései segítették a föld
egyéni tulajdonlásának terjedését, és visszaszorították a sejkek (falufőnökök)
befolyását.
Mohamed Ali egyiptomi alkirály negyedik fia volt. Párizsban tanult,
majd I. Abbász utódjaként Egyiptom alkirálya lett. A nyugati fölbirtoklási formák
nagy hatással voltak rá, és - részben a nyugati pénzügyi körök nyomására - 1855-ben
olyan törvényt hozott, amely lehetővé tette, hogy a parasztok férfi leszármazottai
megörökölhessék a földeket. Három év múlva egy újabb törvényben föld öröklésének
jogát a muszlimokra korlátozta. Minthogy csak kevés parasztnak volt saját földje,
ez a feltétel továbbszűkítette a törvény alkalmazási körét. A második törvény
épp ezért magába foglalta azt a cikkelyt, amely szerint, ha egy paraszt öt éven
át megszakítás nélkül művel valamely földterületet, és rendben fizeti az adókat,
visszavonhatatlan birtokjogot nyer az adott földdarabra, sőt el is adhatja, jelzáloghitelt
vehet fel rá, vagy elcserélheti.
A parasztok tulajdonjogainak szélesedése természetesen
együtt járt a falusi sejkek jogkörének szűkülésével, hiszen ez utóbbiak elvesztették
azt a jogukat, hogy ők jelöljék ki a földeket az egyes parasztoknak, akár a földdarab
előző művelőjének halálakor, akár meghatározott időközönként. Szaíd megszüntette
a falvak közös adófizetésének gyakorlatát is, ezzel pedig a sejkeknek azt a jogát,
hogy a maguk döntése szerint osszák el a falu lakosai között az adóterheket. Szaíd
viszont közvetlenül a földművesekre rótta ki az adókat. A sejkek birtokában levő
földek egy részét is elkobozta, s fiaikat, akiknek addig nem kellett katonáskodniuk,
besoroztatta a hadseregbe.
Más területeken szintén újításokkal próbálkozott.
1861-ben bizottságot hozott létére, amelynek az egyiptomi városok számára ki kellett
volna dolgozni a helyhatósági törvényeket. Ebből a kedvezményezésből semmi sem
lett, főként az idegen hatalmak ellenkezése miatt. Ugyancsak sikertelenül próbálkozott
a rabszolga-kereskedelem letörésével, amikor betiltotta a szudáni rabszolgák behozatalát.
Egyik legfontosabb intézkedése az volt, amikor 1856-ban koncessziót adott egy
francia cégnek a Szuezi-csatorna megépítésére. 1859-re más mind Szaíd, mind az
oszmán-török szultán ellenezte a tervet, és Szaíd uralkodásának hátralevő éveiben
hivatalos engedély nélkül folytatódtak a csatornaépítés munkálatai.
