Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Soga monogatari (A Szoga fivérek krónikája)
A történet előzményei
A
Soga monogatari a XII. sz. második felében játszódik, és egy szövevényes családi
boszszú történetére épül. A Soga fivérek egész életüket annak szentelik, hogy
apjuk halálát megbosszulják. Hogy mit is akarnak megbosszulni?
A viszály egy
földbirtok öröklése köré épül, melynek oka Ito no Suketaka, a nyolc keleti tartomány
egyikében élő hatalmas Ito-klán fejének döntése. Mivel Suketaka mindegyik fia
korán meghalt, az Ito családot a vérvonal kihalásának veszélye fenyegette. Ezért
Suketaka mostohalányának fiát tette meg örökösének, és nevet is adott neki: Kudo
no Suketsugunak hívta, aki a birtok legnagyobb részét kapta.
Ez a döntés ellentmondott
a korabeli gyakorlatnak, amely az elsőszülöttek öröklését fogadta el. Így alapesetben
az lett volna a várható, hogy Suketaka legidősebb fiának, az elhunyt Sukeiének
a legidősebb fia, Sukechika, azaz Suketaka első számú vérszerinti unokája legyen
a klán örököse. Suketaka azonban Suketsugut választotta, így generációkra elvetette
a klán két ága között a viszály magvát. A történet pikantériája, hogy még az is
felmerült, hogy Suketsugu a klán fejének, Suketakának és saját mostohalányának
a gyermeke, és akkor vér szerint is elsőszámú örököse az Ito-családnak.
A
következmények
Sukechika
enyhén szólva nehezményezte, hogy nem ő lett az első számú örökös, a klán új feje,
amit Suketsugu kifejezésére is juttatott. Utóbbi a fentiekkel érvelve azt állította,
hogy ő tulajdonképpen Sukechika nagybátyja, így a döntés teljesen helyénvaló.
Suketsugu 1160-ban meghalt, és Sukechika végre nyeregben érezhette magát.
Ő lett ugyanis Suketsugu fiának, Suketsunénak a gyámja, akit egyik lányával házasított
össze, majd elbitorolta Suketsune birtokát.
Később Suketsune rájött, hogy
birtokait törvényellenesen kobozták el tőle, és az ügyet azonnal bíróság elé vitte.
Sukechikát Kiotóba rendelték. A bíróság azonban kutyaszorítóba került, mert egyfelől
Suketsune rendelkezett a birtok hivatalos okirataival, másfelől viszont Sukechika
a Tairák (Heikék), a kor leghatalmasabb harcos családjának egyik kiváló csatlósa
volt.
Végül is dodonai döntést hoztak, és a birtokot egyenlő részben osztották
meg a két férfi között. Sukechikának ez nem tetszett, ezért lányát, Suketsune
feleségét hazarendelte, és egy másik férfihoz adta, ráadásul a birtok feletti
teljes felügyeleti jogot is kérelmezte. Ezt meg is kapta, mivel a hatalmas Taira-klánnak
szolgált.
Suketsune, aki a birtokát és a feleségét is elveszítette, elhatározta,
hogy bosszút áll.
1176-ban Sukechika vadászatot rendezett, amelyen Suketsune
két csatlósa lesből Sukechikára és fiára, Sukeyasura támadt. Sukechika megúszta
kisebb sebekkel, fia azonban meghalt.
Ez a gyilkosság vezetett oda, hogy Sukeyasu
fiai, Soga no Juro Sukenari és Soga no Goro Tokimune – tehát a Soga fivérek –
elhatározták, bosszút állnak apjuk halála miatt.
Suketsune
Sukechika
fia halála után arra kényszerítette menyét, hogy újra menjen feleségül, méghozzá
egy távoli rokonához.
A másik szálon Suketsune élete Kiotóban folytatódott,
egészen a Gempei-háború (1180–85) kezdetéig, amelyben Minamoto no Yoritomonak,
a Tairák ellenségének az oldalára állt. A Minamotók győzelme után diadalmasan
tért vissza Izuba, szülőföldjére.
A
Soga fivérek
1193
tavaszán és nyarán Yoritomo, aki ekkorra már vitathatatlanul az egész ország hadura
lett, összehívta a keleti tartományok harcosait, és egymást követően négy vadászatot
rendezett.
A Soga fivérek is részt vettek ezeken a vadászatokon, és végül
a negyedik során sikerült bosszújukat beteljesíteni: rajtaütöttek Suketsunén és
megölték. Az ezt követő küzdelemben az idősebb testvér meghalt, öccsét pedig elfogták
és később lefejezték.
Yoritomo
és Sukechika
Dióhéjban
ezt meséli el a Soga monogatari, szerkezete viszont egyáltalán nem tükrözi ezt
a linearitást.Van
egy másik fontos vonulata is a cselekménynek, mégpedig a Yoritomo és Sukechika
közötti viszály.
Mialatt Yoritomo Izuban tartózkodott, intim kapcsolatba kerül
Sukechika egyik lányával, akitől fia született. Amikor Sukechika tudomást szerzett
a fiúról, a Tairákhoz fűződő szoros kapcsolata miatt megölette a gyermeket, sőt
Yoritomo meggyilkolására is sikertelen kísérletet tett.
A Genjik győzelmével
azonban fordult a kocka. Nincs semmi meglepő abban, hogy a háború után Yoritomo
lefejezteti a Tairák csatlósát, személyes ellenségét, fia gyilkosát: Sukechikát,
sőt Sukechika unokáitól, a Soga fivérektől pedig azt a jogot tagadja meg, hogy
szamurájok lehessenek és szolgálatba állhassanak.
Ezért Goro és Juro nemcsak
Suketsunéra, hanem Yoritomóra és az általa bevezetett rendszerre is le akarnak
sújtani, és Suketsune megölése után Yoritomóval is végezni akarnak, de ez nem
sikerül nekik.
A történetben tehát két, világosan elkülönülő megtorlás szerepel:
az egyik szálon Sukechika megöli Suketsune apját, Suketsune meggyilkolja Juro
és Goro apját, Juro és Goro megöli Suketsunét, Goro pedig Suketsune egyik szövetségesének
keze által hal meg. A másik szálon Sukechika meggyilkolja Yoritomo gyermekét,
Yoritomo megöli Sukechikát, Goro pedig Yoritomo meggyilkolására tesz sikertelen
kísérletet.
A Soga monogatariban nem csak a személyes ellentétek, hanem a
kor történelmét alapvetően meghatározó Heike- és Genji-családok háborúja is megjelenik,
igaz csak közvetett módon. A történelmi elbeszélés, amely legendákban, néphiedelmekben
és kitalált részekben is bővelkedik, hű képet ad a szamurájok társadalmi osztályáról,
részletes betekintést nyújt szokásaikba, eszményeikbe és gyakorlataikba is.
Magyarul:
A
Szoga fivérek krónikája (Ford.: Tóth Andrea), Budapest, Szenzár Kiadó, 368 old.
