Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Siva
Visnu, Brahmá
és Siva együtt alkotják a hindu háromságot. Siva a pusztító, aki a kali-júga,
tehát a jelenlegi korszak végén eljárva a pusztítás táncát az egész univerzumot
megsemmisíti. Siva a tudatlanság kötőerejének, a tama-gunának az irányítója.
A Kajlász-hegyen lakik, amely a tibeti Himalájában található. Arccal dél felé
ül, s személye a lemondást és az univerzális pusztítást képviseli.
Az őt ábrázoló képeken jóképű ifjú, aki olyan fehér, mint a kámfor. Hamuval
beszórt végtagjai erősek és simák. Három szeme van, melyek közül a harmadik
a homlokán található, két szemöldöke között. Ezt a pusztítás idejét kivéve mindig
csukva tartja.
E harmadik szem keletkezésének története szerint egyszer Umá, a hitvese játékosan
Siva két szeme elé tartotta a kezét. Azon nyomban sötétség borult az egész univerzumra,
és még a Napot vagy a Holdat sem lehetett látni. Siva ekkor megnyilvánította
e harmadik szemet, hogy a fény visszatérhessen az univerzumba. Később ezt a
harmadik szemét, melyet az emberiség iránti végtelen kegyéből egyébként csuk-va
tartott, csak azért nyitotta ki, hogy elégesse vele Kámadévát, a kéj urát.
Egyik szeme olyan, mint a Nap, a másik mint a Hold, harmadik szeme pedig a tűzhöz
hasonlatos. Ez a szeme, ahogy már fentebb utaltunk rá, lángot kilövelve képes
bármilyen hatalmas élőlényt elpusztítani.
Bár ő az anyagi világ ura, a múlt, a jelen és a jövő ismerője, mentes az anyagi
szennyeződéstől. Nem áll kapcsolatban senkivel, és nincsen senki, aki az ellensége
lenne.
Ikonográfikusan Sivát ábrázolhatják kettő, három, négy, nyolc, tíz vagy akár
harminckét karral is. A kezeiben tartott különböző tárgyak a következők: háromágú
szigony (triszúla), harci korong (csakra), harci bárd (parasu), homokóra alakú
dob (damaru), imafüzér (aksamálá), szarvas (mriga), hurok (pása), bot (danda),
íj (pináka vagy adzsavaga), varázspálca (khatvánga), lándzsa (pasupata), lótusz
(padma), koponyából készült ivóedény (kapála), tükör (darpana), kard (khadga)
és így tovább.
Hosszú, befont hajából álló koronáját a félhold díszíti, s hajfürtjei közül
a Gangá folyó árja zuhog alá. Ruhaként egy tigrisbőrt és egy elefántbőrt visel.
Egész testén kígyók találhatók, melyek a nyakláncát, az övét, a szentelt zsinórját
és a karpereceit képezik. Nyaka körül egy koponyákból álló füzért hord. Meditációja
során tigrisbőrön ül, és soha nem fogad el semmilyen fényűző ruhát, füzért,
ékszert vagy illatszert.
Az Úr Siva torka kék, mert megitta azt a mérget, amely akkor keletkezett, amikor
a félistenek és a démonok az óceánt köpülték. Ez a méreg olyan roppant mennyiségű
volt, hogy képes lett volna az egész emberiséget elpusztítani. Siva, torkában
tartva az óceánnyi mérget, megmentette az élőlényeket a pusztulástól. Torka
e méreg hatására kékült meg, s azóta Nilakanthának, "kéktorkúnak"
is nevezik.
Sivát háromágú szigonyával díszített templomaiban leginkább lingaként vagy fallosz-szimbólum
formájában imádják. E linga-forma Siva ősnemző szerepét hangsúlyozva képviseli
őt. Ősnemzőként ő mozdította ki egyensúlyából az anyagi energiát, rábírva azt
a teremtés folyamatában való részvételre.
Gangadharának is nevezik, vagyis annak, aki a Ganga (Gangesz) folyó súlyát tartja.
Amikor a Gangesz a mennyei régiókból alászállt a Földre, először Siva fejére
hullott. Keresztülfolyva hajcsimbókjain sok kis patakká vált, amelyek végül
Haridvárnál egyesülve létrehozzák a Gangeszt.
Natarádzsaként, a kozmikus táncosként is ismerik, akinek híres tánca, a "tándava"
képes atomjaira oszlatni az anyagi világot. Nevezik őt Rudrának (üvöltő), Mahadévának
(nagy úr), Sankarának (jótevő), Trilocsannak (háromszemű), Pasupatinak (a vadállatok
ura), valamint egyik elborzasztó formáját Bhairavának. Asutosának is hívják,
vagyis olyan személynek, akit könnyen elégedetté lehet tenni, Bhútanátha néven
pedig a közönséges emberek uraként utalnak rá. Az őt imádók főleg azért ragaszkodnak
hozzá, mert nagylelkű ajándékokat tud adni anélkül, hogy megfontolná az ajándékok
későbbi hatásait. Daksinamúrtiként (meditáló bölcsként), Kaljana-szundaraként
(Párvatí férjeként), Mahésvaraként (a tudás uraként) és Tripurantakaként (Tripura
démon elpusztítójaként) is imádják őt. Mahadévának, "nagy úrnak" azért
nevezik, mert ő a leghatalmasabb félisten, akivel az anyagi világban senki sem
lehet egyenlő.
Hitvese Párvatí, az anyagi energiát irányító félistennő. Különböző formáiban
Kálíként, Durgáként, Umáként stb. is ismerik.
Tekintsünk át most néhány történetet Siváról, amelyekről a védikus irodalom
tesz említést.
(1) Amikor a mennyei folyó, a Gangesz alászállt erre a földre, büszkeségből
erőteljesen zuhant Siva fejére, aki azonban fogva tartotta őt a fején. Csak
azután engedte továbbfolyni, hogy Bhagíratha király (aki felelős volt azért,
hogy e folyót a földre hozza) sokáig imádkozott és könyörgött hozzá, a Gangesz
pedig illő módon bocsánatot kért.
(2) Amikor a tejóceánt, vagy másik nevén a ksíramudrát köpülték, az egyik dolog,
ami kiemelkedett belőle, a hűs félhold volt. Siva megragadta azt, és diadémként
a fejére helyezte. Amikor a háláhala nevű halálos méreg is létrejött, s perzselő
hevével és lángnyelveivel elkezdte pusztítani a három világot, Siva összegyűjtötte
azt a tenyerébe, s megitta, hogy megmentse a világot. Párvatí, aki rendkívüli
módon aggódni kezdett hitvese biztonságáért, összeszorította férje torkát, hogy
a méreg ne mehessen le a gyomrába. A méreg így a torkán maradt, kékes színt
kölcsönözve annak.
(3) Dáruka erdejének bölcsei, akiket nagyon bosszanott, hogy feleségeik vonzódtak
Siva szépségéhez, megpróbálták varázslatok útján megölni őt. Áldozatukból egy
tigris, egy szarvas és egy vörösen izzó vasdarab született. Siva a tigrist megölte,
a szarvast a bal kezével elkapta (amelyet dicsősége jeleként azóta is a kezében
tart), a vasdarabot pedig fegyverei egyikévé tette.
(4) Más történetek arról szólnak, hogyan tette tönkre Daksa áldozatát azzal,
hogy levágta a fejét tiszteletlensége miatt, hogyan rombolta le a Tripurászura
démon által épített öt várost, hogyan pusztította el Gadzsászurát, az elefántdémont,
és viselte magán bőrét, hogyan ajándékozta meg Ardzsunát a Pásupata-asztra nevű
fegyverrel, s hogyan vált Ardhanárísvarává, hogy szétoszlassa Bhringi nevű híve
tudatlanságát.
Siva különböző formái
Sivát sok más
aspektusban is ábrázolják, illetve imádják. Ezeket általában kilenc kategóriába
sorolják.
Az első csoportba Siva békés és kegyes formái tartoznak, akik például az áldásukat
adták Csandésának, Nandísvarának vagy Rávanának. Rávana, a démon, aki elrabolta
Rámacsandra feleségét, Szítát, Siva kegyéből lett olyan hatalmas, hogy még a
félisteneket is rettegésben tartotta.
A következő, második csoportba Siva összes szörnyűséges (ugra) aspektusa tartozik.
Bhairava Sivának az a formája, aki levágta Brahmá ötödik fejét, amiért az becsmérelte
őt, s akinek tizenkét éven át koldusként kellett bolyongania, hogy megszabaduljon
e bűnétől. Gadzsászuravadha-múrti formájában megölte Níla démont, aki egy elefánt
formáját vette fel. Kálári-múrti alakjában legyőzte Yamát, a halál istenét,
aki el akarta venni Márkandéjának, Siva nagy hívének az életét. Kámántaka-múrti
formájában elpusztította a szerelem és a kéj istenét a harmadik szeméből kibocsátott
tűz segítségével.
A tánc királya
Siva a tánc
nagymestere. A táncról szóló írásokban ismertetett 108 táncolási mód mind tőle
származik. Azt mondják róla, hogy minden este táncol azért, hogy enyhítse a
teremtmények szenvedéseit, és hogy szórakoztassa az isteneket, akik Kajlászán
gyűlnek össze.
Körülbelül kilenc táncos formája van, melyek közül Natarádzsa - a tánc királya
- a leginkább ismert. Natarádzsának négy karja és két lába van, s táncoló pozícióban
áll. Felső jobb kezében a damaru nevű dob található, a balban pedig a tűz, ami
a végső pusztítást jelképezi. Alsó jobb kezét védelmet adó helyzetben tartja,
az alsó bal kéz pedig a felemelt bal lábra mutat. Jobb lába az Apaszmara nevű
démonon nyugszik, akiről azt mondják, hogy a tudatlanságot vagy a hamis egót
képviseli, amely elfeledteti az élőlényekkel, hogy kik is valójában. Natarádzsa
az, aki elpusztítja a hamis önérzetet, büszkeséget.
E forma története szerint Siva egyszer elment az erdőbe, hogy legyőzzön tízezer
szentet, akik ellene fordultak. A szentek feldühödve egy tigrist küldtek rá,
hogy az megölje Sivát. Ő azonban elpusztította a tigrist, s a bőrét köpönyegnek
használta. Később egy mérges kígyót küldtek reá, Siva azonban azt is megfékezte,
s füzérként a saját nyakába helyezte. Ezután egy buzogánnyal felfegyverzett
fekete törpét (Apaszmara) küldtek, hogy megölje őt. Siva ekkor járta el csodálatos
táncát a törpe hátán. E cselekedete olyannyira lenyűgözte a bölcseket, hogy
végül mesterükként fogadták el őt.
Natarádzsáról egy másik történet a következőképpen mesél: Egyszer az Úr Siva
ellátogatott a Tillai erdőbe (amely most Tamil Naduban, Csidambaram városában
található), hogy két hívét, Patandzsalit és Vjagrapádát megörvendeztesse táncával.
Ennek az erdőnek a védelmező istennője Kálí volt, akinek nem volt ínyére, hogy
Siva meglátogatta az erdőt. Kálí, hogy megleckéztesse Sivát, egy táncversenyre
hívta ki őt, s a vesztesnek el kellett hagynia a Tillai rengeteget. A verseny
bírája az Úr Visnu volt. A tánc közben Kálí istennő hamarosan megértette, hogy
nem versenyezhet Sivával, így aztán elhagyta az erdőt.
A tanító
Siva legalább olyan nagy mestere a jógának és a lelki tudományoknak, mint a zenének, a táncnak és más művészeteknek. Negyedik formájában univerzális tanítóként Daksinámúrtinak nevezik, mivel arccal dél (daksiná=dél) felé ült, amikor a bölcseket tanította a Himalája egyik félreeső pontján. Három szeme és négy karja van, s egyik lábával Apaszmara démont tapossa. Két karja (az elülső jobb, illetve bal) tudást adó, illetve áldást osztó helyzetben van. Hátsó kezeiben imafüzért, kígyót és tüzet tart. A tökéletes tanító példája, akit számos bölcs vesz körül, mohón hallgatva tőle az önvaló tudományát.
Lingodbhava, Bhiksátana, Haryardha, Ardhanárísvara
Siva említett nyolc formája közül az utolsó négy aspektus a következő. Lingodbhavaként a Siva-linga szívében megnyilvánulva jelenik meg. Biksátanaként koponyából készült edényével koldul. Haryardhát, akit Hari-harának és Sankaranárájanának is neveznek, Siva és Visnu kombinált formája. Jobb oldala Siva, a bal pedig Visnu maga. Az Ardhanárísvara (félig férfi, félig nő) forma bal oldalát Párvatí képezi.
