Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Simon Róbert
1939-ben született Párizsban. 1991 óta az irodalomtudomány doktora. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Orientalisztikai és klasszika-filológia tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, Czeglédy Károly, Fekete Lajos, Hahn István, Harmatta János, Moravcsik Gyula és Telegdi Zsigmond voltak tanárai. Hosszabb időt töltött el ösztöndíjasként Egyiptomban, a kairói Al-Azhar egyetemen, majd Tunéziában. Tudományos munkásságában központi helyet foglaltak el az iszlám kialakulásának és a Korán keletkezésének szentelt tanulmányok (Az iszlám keletkezése. Bp., 1967; Recherches sur la jeunesse de l'Islam. Bp., 1979; Meccan trade and Islam. Problems of origin and structure 1989). E munkálkodások eredményének köszönhetjük a Korán magyar fordítását is (A Korán világa, Budapest). Hasonlóképpen nagy jelentőséggel bír a nagy arab történetíró, Ibn Khaldún (14. sz.) életművének a modern történelemfelfogás és szociológia szempontjából való elemzése (Bevezetés a történelembe. Budapest, 1995. Ibn Khaldún. Történelemtudomány és birodalmiság. Budapest 1999; Ibn Khaldún. History and science and the patrimnonial empire. Bp., 2002). Több munkában elemezte az európai iszlamisztika születésében kiemelkedő szerepet játszott Goldziher Ignác életútját és munkásságát (Ignác Goldziher. His life and scholarship as reflected in his works and correspondence Bp., 1986; Goldziher Ignác, Vázlatok az emberről és a tudósról. Bp., 2000). Komoly érdemei vannak a keleti, elsősorban a perzsa irodalom magyarországi megismertetésében (Perzsa költők antológiája. Bp., 1968. Klasszikus perzsa költők. Bp., 2002).
Publikációk:
http://www.mtakoztest.hu/pub_simon_robert.htmA/ Monográfiák és gyűjteményes kötetek
1. Az iszlám keletkezése. Bp., Gondolat, 1967. 152 pp.
2. A mekkai keresekedelem kialakulása és jellege. Értekezések a történeti tudományok köréből 75. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975. 168 pp.
3. Recherches sur la jeunesse de l'Islam. Budapest Oriental Studies 7. Bp., Kőrösi Csoma Society, 1979. 64 pp. Négy tanulmány: 1. L'inscription Ry 506 et la préhistoire de la Mecque. (AOH XX. 1967: pp. 325-337.) 2.: Eums et íláf, ou commerce sans guerre (Sur la genese et la caractere du commerce de la Mecque). (AOH XXXIII. 1970: pp. 205-232). 3.Sur l'institution de la mu'áéáh: entre le tribalisme et l'umma. (AOH XXVII. 1973: pp. 333-343). 4. Quelques remarques sur les conditions foncieres dans la communauté mueammadienne. (AOH XXX. 1974: 331-340).
4. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok I-II. Társadalomtudományi Könyvtár. Simon Róbert: Bevezető tanulmányok: I. köt.: pp. 9-19; 73-81; 183-191; II. köt.: 599-617; 767-773; 851-861; 925-940. Jegyzetek: II. köt.: Függelék: 993-1064: Tárgy- és névmutató eligazító magyarázatokkal: 995-1055; Dinasztiák kronológiája: 1056-1061; Átírási útmutató: 1061-1064. ( A kötetet válogatta, szerkesztette, részben fordította, a többi fordítást ellenőrizte Simon Róbert. - ld. még B/9. alatt. ) Bp., Gondolat, 1981. 1095 pp.
5. Ignác Goldziher. His Life and Scholarship as Reflected in his Works and Correspondence. Bp., Library of the Hungarian Academy of Sciences - Leiden, E. J. Brill, 1986. 457 pp. + 8 pp autographs.
6/a Korán. Fordította Simon Róbert. Prométheusz Könyvek 17. Bp.,
Helikon, 1987. 498 pp.
6/b A Korán világa. Prométheusz Könyvek 17/2.Bp., Helikon, 1987.
558 pp. (Szúramagyarázatok: pp. 11-417; Mohamed és a Korán: pp.
419-512; jegyzetek, bibliográfia, kép - és tartalomjegyzék: pp. 513-
558.)
7. Korán. A Korán világa. ((Díszkiadás, két kötet tokban.) Bp., Helikon, 1987. 487 + 558 pp.
8. Meccan Trade and Islam. Problems of Origin and Structure.
(Angolra fordította Sós Feodóra.) Bibliotheca Orientalis Hungarica
XXXII. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989. 206 pp.
9. Korán. A Korán világa. ((Második, javított kiadás, egy kötetben.)
Bp., Helikon, 19942. 491 pp. + 21 kép képjegyzékkel + 551 pp.
10. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. (al-Muqaddima).
Simon Róbert: Bevezetés: Az arab átíráshoz:17-18; A történelemtu-
domány felfedezése: Ibn Khaldún és az al-Muqaddima: 19-91;
Jegyzetek: 539-621; Név- és tárgymutató: 623-635 pp. Bp., Osiris,
1995. 635 pp.
11. Orientalista Kelet-Közép-Európában. Válogatott tanulmányok.
Isis-könyvek. Történeti elemzések 2. Szombathely, Savaria
University Press, 1996. 424 pp.
12. Korán. A Korán világa. Bp., Helikon, 19973. 493 + 23 + 558 pp.
13. Ibn Khaldún. Történelemtudomány és birodalmiság. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 25. Bp., Akadémiai Kiadó, 1999. 326 pp.
14. Goldziher Ignác. (Vázlatok az emberről és a tudósról. Osiris Könyvtár. Történelem. Bp., Osiris Kiadó, 2000. 274 pp.
15. Korán. A Korán világa. Bp., Helikon, 20014. 493 + 21 kép képjegyzékkel + 558 pp.
16. Ibn Khaldún. History as Science and the Patrimonial Empire. Bibliotheca Orientalis Hungarica XLVIII. (Angolra fordította Pogátsa Klára.) Bp., Akadémiai Kiadó, 2002. 219 pp.
17. Klasszikus perzsa költők. Válogatta, a nyersfordításokat készítette , a bevezető tanulmányt, az életrajzi esszéket és jegyzeteket írta, a kötetet szerkesztette Simon Róbert. Bp., Magyar Könyvklub, 2002. 336 pp.
18. Islam and Otherness. Selected Essays. Savaria Books on Politics, Culture and Society. Szombathely, Savaria University Press, 2003. 395 pp.
19. A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyujtemény és tanul-mányok.Válogatta, az előszót és az életrajzi esszéket írta, a kötetet szerkesztette Simon Róbert. Osiris Tankönyvek. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 659 pp.
B/ Válogatások, szerkesztések, fordítások, jegyzetek
1. Tolvajok kútja. Perzsa népmesék. A Népek meséi sorozatban.(Well of the thieves. Persian folktales)Vál., ford., utószó, jegyz. S.R. Bp., Európa, 1963. 187 pp.
2. Lakoma. A görög-latin próza mesterei (Symposium. Masterpieces of the Greek and Latin Prose-literature). Vál., jegyz. S. R. Bp., Európa Kiadó, Budapest 1964. 551 pp.
2. Plinius Minor Leveleiből (Plinii Minoris Epistulae). Jegyzetek S. R. Bp., Magyar Helikon, 1966. 287 pp.
3. Perzsa költők antológiája (Anthology of Persian Poetry). Vál., előszó, jegyz., nyersford. S. R. Bp., Európa, 1968. 384 pp.
4. Aulus Gellius Attikai éjszakák. (A. Gellii Noctes atticae). Vál. S. R. Bp., Európa, 1968. 264 pp.
5. Erkundungen. 17 arabische Erzähler.Hrsg. von R. S. (Discoveries. 17 Modern Arab Short Stories). Berlin,Verlag Volk und Welt, 1971. 287 pp.
6. Guha a szószéken. Egyiptomi népmesék. A Népek meséi sorozatban. Vál., utószó, jegyz. S.R. (Guha on the Pulpit. Egyptian tales). Bp., Európa,1971. 176 pp.
7. A szűz és az asszony. Hamadání és Harírí makámáiból. Vál., nyersford., utószó és jegyz. S.R. (The Virgin and the Woman. A selection from Hamadání's and Harírí's maqámas). Bp., Helikon, 1972. 90 pp.
8. Mai perzsa elbeszélők. (Contemporary Persian Short Stories). Vál., szerk. S.R. Bp., Európa, 1973. 287 pp.
9. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok I-II. Vál., szerk., bevezető tanulmányok, jegyz., részben ford. S. R. (I. Goldziher: The Culture of Islam. Historico-cultural Studies I-II. Bp., Gondolat, 1981. 1095 pp.
10. Világtörténet. Új folyam, 1982/2. szám: Arab világ. Vál., szerk., több tanulmány, fordítás S. R: (World History. New Series 1982. No. 2: The Arab World.) Bp., MTA Történettudományi Intézete, 1982. 156 pp.
11. Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. Fejlődés-tanulmányok. Regionális sorozat 3. Vál., szerk., előszó S.R. (The Jewish Question in East- and Central-Europe). Bp., Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Tudományos Szocializmus Tanszék, 1985. 525 pp.
12. See further translations in several anthologies and collections from Greek, Latin, Arabic, Persian and Italian.
C/ Tanulmányok
1. L'Inscription Ry 506 et la préhistoire de la Mecque. Acta Orient. Hung. XX (1967) 325-337.
2. Arábia az iszlám előestéjén (Arabia on the Eve of Islam) Világosság VIII/1 (1967) 18-25.
3. Mohamed vallási rendszerének születéséről (Genesis of the Muhammadan Islam) Világosság VIII/4 (1967) 208-215.
4. Eums et íláf, ou commerce sans guerre (Sur la genese et le caractere du commerce de la Mecque) Acta Orient. Hung. XXIII (1970) 205-232.
5. Sur l'institution de la mu'áéáh: entre le tribalisme et l'umma. Acta Orient. Hung. XXVII (1973) 333-343.
6. A mu'áéáh (testvériesítés) intézményéhez: a törzsiség és az umma között (the Hungarian version of no. 5) Keletkutatás 1974. 41-50.
7. Quelques remarques sur les conditions foncieres dans la communauté muhammadienne. Acta Orientalia Hung. XXX (1974) 331-340.
8. Az arab történelmi mozgás tendenciáihoz: a tulajdon-viszonyok és az államiság kérdéséhez (The main trends of the Arab history: problems of ownership and polity) Magyar Filozófiai Szemle 1975/3-4, 471-485.
9. A törzstől az államig. (A muhammadi iszlám szervezetének kérdései) (From tribe to state. The structure of Muhammadan Islam) Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk Tőkei Ferenc. Bp., Magvető, 1976. pp. 141-232.
10. Tendencies in the Flow of Arab History: The Question of Ownership and Statehood (English version of no. 8) Oikumené 2 (1978) 79-94.
11. Brassai Sámuel "nyelvművelő" levele Goldziher Ignáchoz (S. Brassai's puristic letter on the language to I. Goldziher) Magyar Nyelvőr 103. évf. 1979/4, 399-415.
12. Marx, néhány marxista irányzat és az orientalisztika történelemfelfogása a Közel-Keletről (How did Marx, the Marxist schools and Orientalism regard the development of the Middle-East?) Magyar Filozófiai Szemle 1980/5, 809-817.
13. Az ezeréves Ibn Színá (Avicenna) (Avicenna's Millenary: A reassessment of his life and philosophy) Melléklet a Világosság 1980. decemberi számához. 31 pp.
14. Az iszlám "válaszai" az európai "kihívásokhoz" (Responses of Islam to European challenges) Magyar Tudomány 1981/9, 661-672.
15. Quis custodiet custodes? Megyjegyzések Goldziher Ignác Az iszlám c. művének kiadásához (Quis custodiet custodes? Remarks on the recent publication of I. Goldziher's book) Történelmi Szemle 1981/3, 478-484.
16. Ibn Síná, al-Ýazálí and Ibn Éaldún: A contribution to the typology of Muslim intelligentsia. Acta Orient. Hung. XXXV (1981) 181-200.
17. Symbiosis of Nomads and Sedentaries. On the character of the Middle-Eastern Civilization. Acta Orient. Hung. XXXV (1981) 229-242.
18. Goldziher Ignác (Adalékok a nemzeti és a polgári fejlődés antinómiáinak és egy tudomány születésének közép-kelet-európai összefüggéseihez) (I.Goldziher: A contribution to the antinomies of the national and bourgeois development and their relationship to the birth of a science in its East-European environment) Magyar Filozófiai Szemle 1982/3, 336-379.
19. A muszlim történet kutatásának dekolonializálása (A Critique of Orientalism) Világtörténet. Új folyam, 1982/2, 3-31.
20. J. Wellhausen, az arab antikvitás legnagyobb történésze (J. Wellhausen as the greatest historian of the early Arab history) Világtörténet. Új folyam, 1982/2, 133-8.
21. A törzstől az államig (A muhammadi iszlám szervezetének kérdései) (From tribe to state: the structure of Muhammadan Islam) Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., Magvető Könyvkiadó 19822, 347-460.
22. Az arab történelmi mozgás tendenciáihoz: a tulajdon-viszonyok és az államiság kérdéséhez. (Main trends of the Arab History. Problems of ownership and polity.) Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk Tőkei Ferenc. Bp., Magvető, 19822, 461-496.
23. Nomádok és letelepedettek Arábiában. Az iszlám történeti jelentősége (Nomads and sedentaries on the Arabian Peninsula) História, IV. évf. 1982, 22-23.
24. Ki mit mire cserélt az iszlám előestéjén (Tradicionális cserefolyamatok gazdaságantropológiai elemzése) (Who exchanged what for what in Mecca on the Eve of Islam? Anthropological analysis of some traditional exchange forms) Történelmi Szemle 1983/1, 117-135.
25. Nomádok és letelepedettek szimbiózisa (Szempontok a közel-keleti civilizáció jellegéhez) (Hungarian version of no. 17.) Nomád társadalmak és államalakulatok.Szerk. Tőkei Ferenc. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 18. Bp., Akadémiai Kiadó, 1983, 123-143.
26. A retradicionalizáció kérdése a muszlim Közel-Keleten (The problem of "retraditionalisation" in the Middle-East) Történelem és Kultúra I. Kultúrák sorsa a fejlődő világban. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 1985, 57-72.
27. A közösség konszenzusa és a politikai hatalomgyakorlás (A felülről jövő és az alulról jövő forradalom problémája az iszlámban) (Consensus of community versus politics: revolutions from above and from below in Islam): Történelem és Kultúra 3. Szerk. Tőkei Ferenc.Bp., MTA Orientalisztikai Munkaközösség Budapest 1987, 93-106.
28. Alcune riflessioni sul roulo degli Arabi musulmani nello sviluppo storico della Spagna. Acta Classica Univ. Scient. Debreceniensis, t. XXIV (1988) 71-75.
29. Marxizmus -- ideológiából tudomány? Perry Anderson elágazásai (A Critique of Marxism apropos of P. Anderson's Lineages of the Absolutist State) Századvég 1989/1-2, 44-56
30. A zsidókérdés utolsó félévszázadának kelet-középeurópai elágazásairól egy könyv betiltása kapcsán (East-European lineages of the Jewish question in the last half century apropos of the ban of a book) A zsidókérdésről. Szerk. Fűzfa Balázs és Szabó Gábor. Szombathely, Németh László Szakkollégium. 1989, 87-94.
31. From Tribe to State: On the Structure of Islam under Muhammad. Primitive Society and Asiatic Mode of Production, ed. by F. Tőkei. Bp., MTA Orientalisztikai Munkaközösség. Budapest, 1989, 91-141 (English version of no. 21.)
32.Muslims and Christians in Spain as Seen by Ibn Khaldoun, Iberia and the Mediterranean, ed. by B. F. Taggie and R. W. Clement. Warrensburg,Central Missouri State University, 1989, 19-32.
32.Muszlimok és keresztények az Ibériai Félszigeten - ahogyan Ibn Éaldún látta őket.(Muslims and Christians on the Iberian Peninsula - as seen by Ibn Éaldún) Keletkutatás 1989 tavasz, 73-81 (Hungarian version of no. 31).
33.East and West: Ibn Khaldoun and the Sciences of History. Greece and the Mediterranean, ed. by R. W. Clement, B. F. Taggie, R. G. Schwartz. Kirksville, Missouri, The Thomas Jefferson Univ. Press and Central Missouri State Univ. 1990, 51-59.
34.Kelet és Nyugat: a ciklikus és a lineáris történelmi reflexió elágazásai (az ógörög és az arab út egybevetése) East and West. Keletkutatás 1990 tavasz, 23-29 (Hungarian version of no. 33).
35. Fények és árnyak Keletről. (Megjegyzések néhány, Közel-Kelettel kapcsolatos műről és fordításukról) I. (Light and Darkness from Orient: some remarks on books dealing with the Middle-East) Keletkutatás 1990 ősz, 96-109.
36. Az iszlám fundamentalizmus egyiptomi változata. Történelem és kultúra 6. Vallási hagyományok a kultúrák keresztútján. Szerk. Ecsedy Ildikó és Ferenczy Mária. Bp., MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 1990, 167-196.
37. Eszmék és téveszmék az iszlámról (Ideas and common fallacies about Islam) 2000, MCMXCI április, 11-12.
38. Allah or God? The Semantic and Religious Meaning of "Allah" on the Eve of Islam and in the Qur'án. Acta Classica Univ. Scient. Debrecen. XXVII.1991. 129-134.
39. Fények és árnyak Keletről II. (Light and Darkness from Orient II.) Keletkutatás 1991 tavasz, 87-97.
40. Ibn Khaldún és a szúfizmus (I. Kh. and mysticism). Keletkutatás 1991 ősz, 55-68.
41. Allah vagy Isten? "Allah" szemantikai és vallási jelentése az iszlám előestéjén és a Koránban. (Allah or God? Semantic and religious meaning of the word “Allah” on the Eve of the Islam and in the Koran) Keletkutatás 1992 tavasz, 53-59.
42. Goldziher Ignác -- hetven év múltán (I.G. after 70 years) 2000, MCMXCI december, 46-57.
43. Á.Vámbéry (1852-1913). A reassessment of his scholarly activity. Hungarian Scholars on India and Indology. Lectures at HICC New Delhi (1989-91). New Delhi, Hungarian Information and Cultural Centre, 1992, 11-23.
44. Magyar Ezeregyéjszaka - Keleteurópai módra (Hungarian Thousand and One Nights fashioned by East-European way) Világosság XXXIV, 1993/5, 62-78.
45. Közhelyeink újragondolása (A reassessment of our common places) Liget 1994, május, 26-30.
46. Akbar in recent research and textbooks. The Indian Historical Review vol. XXII/1-2 (July 1995 - Jan. 1996), 53-76.
47. Mircea Eliade alvilágjárása, avagy a kezdetek nosztalgiája. (M. Eliade's ride in the Nether World, or nosttalgy of the Beginnings) in M. Eliade, Vallási hiedelmek és eszmék története III. Bp., Osiris Kiadó, 1996. 301-330.
48. R. Patai mint orientalista. (R. Patai as Orientalist) Múlt és Jövő '97/2. 57-69.
49. Mání and Muhammad. Jerusalem Studies in Arabic and Islam 21 (1997) 118-141.
50. Remarks on Ramon Lull's Relation to Islam: Acta Orient. Hung. LI (1998) 21-29.
51. Dárá Shokúh on the Confluence of two Religions and Cultures. Acta Antiqua Hung. 38. (1998) 241-251.
52. Az első hiteles magyar Ezeregyéjszaka története az európai recepció tükrében (A Contribution to the first authentic Hungarian translation of the Thousand and One Nights as mirrored in the European reception), in Az Ezeregyéjszaka meséi, ford. Prileszky Csilla. Bp., Atlantisz Kiadó, 1999, 10-31.
53. Egy tudományos paradigma alkonyához: Goldziher Ignác utóélete (Twighlight of a scientific paradigm: I. Goldziher's afterlife), in Schweitzer J. et al. (eds) A Tanítás az élet kapuja. Mórija Könyvek 1. Budapest, Universitas Kiadó - Országos Főrabbi Hivatal, 1999, 40-54.
54. Az iszlám világa az első ezredfordulón.(The world of Islam at the turn of the First Millennium) História 1999/9-10. 18-21.
55. Ezredvégi ember. A világtörténelem csődje vagy csak rekurrens válságtermék? (Man at the turn of the Millennia:fiasco-product or only a crisis produce) in Dallos Rimma - Kiss Endre (szerk.) Ezredvégi ember. Budapest: Fr. Ebert Stiftung, 1999, 41-57.
56. Mueammad and the Jihád. Acta Orient. Hung. 52 (1991) 235-242.
57. Sinbad the Survivor: Acta Orientalia Hung. 53/1-2 (2000) 107-120.
58. Goldziher Ignác utóélete. Egy 19. századi tudományalapító sorsa a 20. században. (Afterlife of I. Goldziher . A 19th century scholar's fate in the 20th century) Magyar Tudomány 2000/2. 137-157.
59. Az iszlám az első ezredfordulón. (The Islam at the turn of the First /Second millennia) Életünk 2000/5. 432-441.
60. al Bírúní mint az összehasonlító vallástörténet megalapítója. (al-Bírúní as the founder of the comparative religious studies) in Puskás Ildikó (szerk) Állandóság a változásban. T'ung-pien.Tőkei Ferenc 70. születésnapjára. Budapest, Politika és Kultúra Alapítvány, 2000, 353-365.
61. Az Ezeregyéjszaka kialakulása. (The Thousand and One Nights in making.)Az Ezeregyéjszaka meséi. Ford. Prileszky Csilla. Bp., Atlantisz, 2000, VII. kötet 221-276.
62. Az arab prozódia elemei. (Elements of the Arab prosody) Az Ezeregy éjszaka meséi. Ford. Prileszky Cs. Bp., Atlantisz, 2000, VII. 277-286.
63. Sindbad the Surviver. Alexandrian Studies II. In Honour of Mostafa el Abbadi. Alexandrie, Société d'Archéologie d'Alexandrie, 2001, 279-288.
64. Világirodalom -- nemzeti irodalom -- irodalom. Megjegyzések a kultúrák érintkezéséhez. (World literature - national literature - literature. Remarks on the interaction of cultures) Életünk 2001/6, 561-571.
65. A klasszikus perzsa költészet születése és alakulása. (The birth and development of the classical Persian poetry) Életünk 2001/11-12, 994-1015.
66. A bűn forrásvidéke. Megjegyzések a judaizmus, a kereszténység és az iszlám bűnfelfogások természetrajzához. (The origins of the sin. Remarks on the nature of the sin in Judaism, Christianity, and Islam) A kereszténység és az európai tradíció. Szerk. Tallár F. Bp., Osiris, 2002, 41-86.
67. Muhammad és a dzsihád. (Muhammad and the Jihád) Pannonhalmi Szemle X/1 (2002) 33-41.
68. Dárá Shokúh on the confluence of two religions and cultures. Journal of India History (Platinum Jubilee Volume), Dept. of History, University of Kerala, Trivandrum (2002), 71-84
69. Aelius Gallus' campaign and the Arab trade in the Augustan Age. Acta Orientalia Hung. vol 55/4 (2002), 309-318.
70. Natural history of sin. Remarks on the origins of sin in Judaism. Christianity, and Islam: Acta Orientalia Hungarica, vol. 56/1 (2003) 1-34.
Voltaképpen szerencsés csillagzat alatt születhettem, hiszen az a kegyelmi állapot adatott meg nekem, hogy az egyetemi évektől kezdve azzal foglalkozhattam, amit szerettem és ami örömöt okozott (az egyetemen valósággal dúskálhattam a keleti és antik nyelvekben, s ráadásul még néhány régi vágású, kiváló tanár mutathatott példát). A „munkahelyeim” is (az Európa Könyvkiadó és az MTA Nyelvtudományi Intézet) jótékonyan és nagylelkűen elviselték irodalmi-történelmi-társadalomtörténeti és vallástörténeti kószálásaimat. Az élet külső menetére sem panaszkodhatom, mert noha valószínűleg Magyarországon már csak én vagyok az egyetlen, aki egyetlen kitüntetést sem kapott (ez egyértelműen mellettem szól), ugyanakkor azokat az „elismeréseket”, amelyek egyedül tőlem függtek, a megfelelő időben megkaptam (egyetemi doktorátus, kandidátusi fokozat, akadémiai doktori fokozat, habilitáció, egyetemi tanári kinevezés, legutóbb a professor emeritus megtisztelő címe). Ez már-már arra utalna, hogy bizonyos egyenletes kiteljesedés, az arisztotelészi entelekheia jellemezte volna az életutamat (sokáig ez is volt a mércém mások megítélésében: mennyire tett meg mindent, hogy a legjobbat és legtöbbet valósítsa meg magából). Az entelekheiában persze a telosz: a megfelelő „vég” és a „cél” a lényeges, ami korunk embereinek már-már nevetséges, hiszen a fizikai vég teljesen esetleges, míg a szellemi telosz a sok véletlen kacskaringó miatt kitűzhetetlen és megvalósíthatatlan. Ezért talán nem is a cél, hanem maga az út a lényeges, mint egy igazi kirándulás során. Valóban, a gőgös hübrisz mondatja az emberrel azt, hogy az élete valami telosz által irányított kiteljesedés volt. Az én életem is (mint majdnem mindenkié) voltaképpen sokszor cikcakkos botorkálás volt, mint mikor valaki hegyen-völgyön, sűrű, úttalan erdőn halad keresztül, s útja irányát nem ő, hanem a terep határozza meg. Így szűntek meg öröknek hitt szerelmek és házasságok, amelyek következményeivel (gondolok a gyerekekre) csak rosszul vagy még rosszabbul lehetett a továbbiakban megbirkózni. Mindezekre visszanézve (a kezdő derűs felütésnek immár baljósabb színezetet kölcsönözve) az életutamat úgy is meg lehet határozni, mint állandó és egyre tanácstalanabb újrakezdéseket, amikor is a tapasztalatok nem a következő lépést erősítik, hanem egyre inkább elbátortalanítják az embert. Az élet tehát valószínűleg nem teljesedik ki, hanem egyszer csak vége szakad, nem valami nagy, értelemadó gesztussal, hanem csak úgy mellékesen, véletlenszerűen. Volt persze néhány sorsszerű esemény és találkozás, amik meghatározták a továbbiakat: ilyen volt az, hogy tizenhat évesen kollégiumba kerülhettem, s így nem kallódtam el, ám az emberi alakulás terén mindent néhány nőnek köszönhetek: a család igazi ízét, a fiatalság mindent fölvállaló és oly keveset megvalósító lendületét, majd az érett kor önpusztításából való kiutat mind ők adták nekem. Vajon ők mit kaphattak cserébe mindezért? Végül (hiszen mikor tegye ezt az ember, ha nem ilyenkor) talán megfogalmazható néhány szerény és hevenyészett megjegyzés az élet értelméről és a boldogságról. Az előbbire természetesen azzal az értelmes tautológiával lehet válaszolni, hogy az életnek nincs külön értelme, hiszen az élet az, aminek mi minden pillanatban átéljük, mint eliramló képek káprázatát, amelyből valami értelmes és célszerű látványt próbálunk formálni. Az egész alighanem egy nagy félreértés, amilyennek Theodor Lessing jellemezte a történelmet (Sinngebung des sinnlosen). Voltaképpen ennek megfelelő a boldogság is, ami az élet nagy kegyelmi pillanata, ami ráadásul utólag nemesül azzá, s amit soha nem lehet akarattal létrehozni, hiszen néhány – képileg és hangulatilag megmaradt – helyzetről, együttlétről, állapotról van szó, ami csodaként, örök jelenként rögzül: egy nyári alkony, amikor nagy dunai evezés után a lebukó nap fényében csorogtunk vissza a Dunán a római-parti Bíbic csónakházba; amikor vidáman tervezgetve mentünk a Rozgonyi Piroska úti gesztenyefák alatt; amikor a szigetcsúcson olvastam föl Cs.-nak a Björnson-elbeszéléseket, s utána (mert pénzünk nem volt) vadsóskát szedtünk, amit ő olyan csodálatosan megfőzött azután; néhány vasárnap délutáni üldögélés a Petzval utcai kertben (un’isola muy hermosa), mintha csak egy Vaszary-képben lettünk volna. Ezekből a boldog percekből nem sok nap telne ki. Vajon érdemes volt ezekért élni? Különösen, ha felidézi az ember élete nagy csapásait (B. szörnyű betegségét és oly korai halálát, I. csodálatos elméjének és életvidám tervezgetésének lassú lepusztulását). Talán már elég bölcs az ember, hogy tudja: ezek az utóbbi szörnyűségek azok, amelyek az élet állandóságát adják, s aminek az elviselését az a néhány derűs és sugárzó pillanat teszi lehetővé, amelyekről egyre inkább úgy érezzük, hogy talán nem is érdemeltük meg, hiszen mindig többet kaptunk a másiktól, mint amennyit mi adtunk neki.
Simon
Róbert
http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/089.htm
