Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

SHUN
Shun Yao mellett a másik bölcs, eszményített uralkodó az ókori kínai mitológiában és a legendás történelemben. A legenda szerint Shun anyja úgy fogant meg, hogy nagy szivárványt pillantott meg az égen. Shun-t hajlott hátú, fekete bőrű, magas homlokú embernek képzelték, homlokán sárkány alakú jegyet viselt, amely az ősi uralkodók jellemzője. Mindkét szemében két pupilla volt, ami az éberség jele. A legenda szerint Shun a fiúi szeretet, jámborság (xiao) példája volt, aki a bölcs Yao-tól vette át a trónt. Shun harminckilenc évi uralkodás után halt meg.