Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

SHANGDI
Shangdi azaz a "magasságos úr" vagy "legfőbb ős" a legfelsőbb isten az ókori mitológiában és népi vallásban. A Shangdi-ról alkotott első képzetek minden bizonnyal a Shan-Yin-dinasztia idején születtek A Shangdi terminust átvette a taoista filozófia és vallás is, náluk ez a név a Dao nagy ősének jelölésére szolgál. A középkorban Huizong császár (12. század eleje) Shangdi címmel ruházta fel a taoista népi panteon urát, Yudi-t, a Jáde Császárt. Kína keresztény hittérítése során, az első jezsuita Biblia-fordítók a keresztény "Isten" fogalmát szintén Shangdi-ként ültették át kínaira.