Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kínai sárkányröptetés
A reptethető sárkány az ókori Kína egyik találmánya volt. A sárkányeregetés élvezetet, szórakozást nyújt és egyben versenyzést, testedzést is jelent. A sárkány a kínai népi játékszerek gazdagságát és jelentőségét is mutatja.
A kínai sárkány hosszú múltra tekint vissza. Az ókori kínai írott feljegyzések szerint az időszámítás előtti 400 előtt Mo Zi neves filozófus és Lu Ban ismert asztalos fából olyan madáralakokat készített, amelyet egyfolytában három napig eregettek. Ezek voltak a legrégibb sárkányok a világon. Később bambuszból és selyemből készítették ezeket a játékszereket. Végül papír helyettesítette ezeket az anyagokat. A sárkány a történelem során több nevet kapott, egyebek között volt bagoly és sas is. A 618 és 907 között uralkodott Tang-dinasztia korában selyemszalaggal, illetve bambuszból készült hangadó, sípfunkciójú készülékkel látták el a sárkányokat. A reptetés során az eszköz meg is szólalhatott. Ettől kezdve a Fenzhengnek hívták a sárkányt. A Feng kínaiul szelet jelent, a zheng pedig egy ókori kínai hangszer neve. A jelentése: a sárkány a szélben megszólal.
Az ókorban sok esetben katonai célokra használták fel a sárkányt. Például a sárkányreptetés során felmérték a két egymással szemben álló csapat közötti távolságot, illetve továbbították a katonai információkat. A Tang-dinasztia korában a sárkányreptetés egyre inkább szórakozássá vált. A 10. században először Koreában, Japánban, Malajziában és más ázsiai országokban, később az európai és az amerikai kontinensen terjedt el a sárkányeregetés. Az angol etnográfusok kutatásainak eredménye szerint ez a kínai kézművesség 7 módon terjedt el a világ különböző részeiben. Később az európai és az amerikai kontinenseken a sárkánykészítés a repülő eszközök készítésének irányába változott. Végül a Wright testvéreknek sikerül legyártaniuk az első repülőgépet. Washingtonban az Amerikai Űrtechnikai Múzeumban egy kínai sárkány függött ezzel a felirattal: „az emberiség legrégibb repülő eszköze a kínai sárkány és rakéta".
Ez a mesterség az 1368 és 1911 között uralkodott Ming- és Qing-dinasztiák idején aranykorát élte. A készítési és díszítési eljárás rendkívüli érett volt. Szervesen összekapcsolták a sárkánykészítést más kézművességekkel, illetve a metszettel, a papírkivágással és a faragással. Így rendkívüli széppé tették a sárkányokat. Emellett különböző fajta hangadó, sípfunkciójú eszközöket is csináltak hozzá. Hangjuk több kilométerre is elhallatszott, ha reptették a sárkányokat. A kínai irodalom alkotói sokat írtak erről a mesterségről. Cao Xueqing neves kínai regényíró a Vörös szoba álma című regényében elevenen ábrázolta a főhős sárkányreptetésének jelenetét, és külön könyvet is írt több mint 40 fajta sárkány készítéséről.
Az alakot nézve három fajta sárkány különböztethető meg egymástól: először, az állat alakú, azaz a sas, a bagoly, a főnix, a lepke, az aranyhal, a százlábú és a fecske alakú sárkányok. Másodszor, a mítoszok, a legendák, az irodalmi alkotások alakjai, így a majomkirályt és a holdkisasszonyt ábrázoló sárkányok. Harmadszor, a mindennapi használati tárgyakat, így a legyezőket, a virágkosarat és a lampiont formáló sárkányok.
Kína különböző országrészeiben számos stílusban készítik a sárkányokat. Tianjin városban egy vezető zsineghez több mellékzsinórt hozzákötve, amelyeken több tucatnyi fecske alakú sárkányt reptetnek úgy, mintha egy igazi élő fecskeraj repülne. Összehajtva egy óriási sárkány egy kis dobozba is belefér. Shandong tartományban egy különleges fajta sárkány terjed el, amely százlábú alakú és különböző nagyságú. A kisebbek tányér nagyságúak. A nagyobbak pedig több száz méter hosszúak. 1984-ben a tartomány Weifang városában sárkánytalálkozót rendeztek, amelyen egy százlábú alakú sárkányt reptettek, amelynek magassága 4 méter, szélessége 4 méter, derekánál átmérője1,2 méter, hosszúsága pedig 320 méter volt.
A sárkány a technológia és a természet műve, ezért az emberek nagyon szeretik. Weifang városban minden évben megrendezik a nemzetközi sárkánytalálkozót, amelyre sok külföldi sárkánykedvelő is érkezik. Ebben a városban egy sárkánymúzeum is működik, ahol számos hazai és külföldi sárkányt mutatnak be.
Kínai
Nemzetközi Rádió
