Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

saktizmus

a legfőbb hindu istennő, Sakti (szanszkrit: „erő”, „hatalom”, „energia”) tisztelete; a vaisnavizmus és a saivizmus mellett a modern hinduizmus harmadik alapvető formája; mindenekelőtt Bengáliában és Assamban népszerű. Sakti egyfelől főistennő, másfelől egy férfi isten kísérője, általában Siváé.

A szellemi beállítottságú követők Saktiban az isteni akaratot látják, vagy az isteni anyát, aki teljes odaadást követel meg. A jógik számára Sakti az erő, amely föltekeredett kígyó (kundaliní) formájában alszik az emberi testben; föl kell ébreszteni, és akkor elérhetővé válik a megvilágosodás. A saktizmus elválaszthatatlan a tantrikus hinduizmustól, amelynek gyakorlatai felölelik mind a szellem, mind pedig a test megtisztítását.

A népvallásban Sakti istennőnek több neve is van, némelyek szerint a hindu pantheon nőalakjai zömmel csupán Sakti kölönféle megnyilvánulásai. Néha egyszerűen Dévinek, istennőnek szólítják. Nyájas megjelenési formái általában az Umá, Párvatí vagy Ambiká nevet viselik, haragvó megjelenési formáiban ő a fekete Kálí, a démonölő Durgá és a pestis istennője, Sítalá. Olykor a kegyes Laksmíval, Visnu kísérőjével is azonosítják.