Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Rumélia

törökül RUMELI, a korábbi Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló terület a Balkán-félszigeten. A név jelentése - „a rómaiak földje” - nem Rómára, hanem Bizáncra, az egykori Keletrómai Birodalomra utal. A törökök a XIV. század közepén indították meg hódító hadjárataikat a Balkánon. A területet különböző kiterjedésű hűbérbirtokokra osztották, amelyeket a lovasság tisztjei igazgattak, de az iszlám hitre áttért helyi nemesek szintén részt kaptak a vezetésben. Rumélia közigazgatási szervezete gyakran változott egészen 1864-ig, amikor is az igazgatás egységeit vilajetnek (tartomány) minősítették, azokat pedig tovább osztották szandzsákokra (altartomány). Először a dunai vilajetet szervezték meg 1864-ben, majd a janinait (Ioánnina) és a szalonikit (Thesszaloníki, Görögország) 1867-ben. Az 1878-as berlini szerződés értelmében a dunai vilajetből alakult meg az oszmán fennhatóság alatt álló független Bulgária, Kelet-Ruméliából Dél-Bulgária autonóm tartománya lett Plovdiv (az ókori Philippopolisz) központtal, Nyugat-Ruméliát pedig felosztották Edirne, Thesszaloníki és Monastir (ma Bitola) il-re (tartomány). Bulgária 1885-ben bekebelezte Kelet-Ruméliát, az 1913-as bukaresti szerződés szerint pedig a monasztiri il Szerbiához, a thesszaloníki Görögországhoz került, és csak az edirnei maradt török kézen.

A XV. és XVI. század folyamán Rumélia elsősorban a devsirme (vagyis a keresztény fiúkkal megfizetett adó) utánpótlásában játszott szerepet; belőlük lettek a janicsárok, akik a török hadsereg és kormányzat legmagasabb posztjaira is felemelkedhettek. Rumélia egyúttal a vallási iskolákban (medresze) és a mecsetekben, így Üsküb (Szkopje), Prizren, Pristina, Bitola és Edirne városokban meghonosodott iszlám kultúrának is a központja volt. Az iszlám misztikus testvériségei sok követőre találtak Bulgáriában, Albániában, valamint Bosznia-Hercegovinában.