Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

rônin

a késő Muromachi- (1338-1573) és Tokugawa-korszakban (1603-1867) élt, hűbérúr nélküli, gyakran kóborló és elvadult szamuráj harcosok elnevezése, akik időnként zendüléseket robbantottak ki.

A XII. századra azokat a szamurájokat kezdték így nevezni, akik egy vesztes csata, uruk idő előtti halála vagy saját helytelen cselekedeteik révén elveszítették birtokaikat, ill. uruk támogatását. A Tokugawa-sogunátus megalapítása előtti zavaros időszakban számuk gyorsan nőtt; a XVII. század első felében a még rendezetlen viszonyok fő előidézői ők maradtak.

A XIX. század közepén sok elszegényedett szamuráj csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely célul tűzte ki a nyugati idegenek kiűzését az országból és az ősi, japán császári család tényleges hatalmának helyreállítását. E szamurájok közül sokan elhagyták urukat, rôninná lettek, és az 1868-as Meiji-restaurációt megelőző évek forradalmi hangulatát tovább fokozták mérsékelt hivatalnokok, Nyugat-barát tudósok és Japánban tartózkodó külföldiek meggyilkolásával. Noha az erőszakos cselekmények még a restaurációt követően is folytatódtak, miután a szamurájok privilégiumait 1873-ban eltörölték, a rôninok is megszűntek létezni. Sok népszerű japán dráma, film és irodalmi alkotás témájául szolgált a XVIII. század eleji 47 rônin esete, akik megbosszulták uruk halálát.