Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
rônin
a késő Muromachi- (1338-1573) és Tokugawa-korszakban (1603-1867) élt, hűbérúr nélküli, gyakran kóborló és elvadult szamuráj harcosok elnevezése, akik időnként zendüléseket robbantottak ki.
A XII. századra azokat a szamurájokat kezdték így nevezni, akik egy vesztes csata, uruk idő előtti halála vagy saját helytelen cselekedeteik révén elveszítették birtokaikat, ill. uruk támogatását. A Tokugawa-sogunátus megalapítása előtti zavaros időszakban számuk gyorsan nőtt; a XVII. század első felében a még rendezetlen viszonyok fő előidézői ők maradtak.
A XIX. század közepén sok elszegényedett szamuráj csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely célul tűzte ki a nyugati idegenek kiűzését az országból és az ősi, japán császári család tényleges hatalmának helyreállítását. E szamurájok közül sokan elhagyták urukat, rôninná lettek, és az 1868-as Meiji-restaurációt megelőző évek forradalmi hangulatát tovább fokozták mérsékelt hivatalnokok, Nyugat-barát tudósok és Japánban tartózkodó külföldiek meggyilkolásával. Noha az erőszakos cselekmények még a restaurációt követően is folytatódtak, miután a szamurájok privilégiumait 1873-ban eltörölték, a rôninok is megszűntek létezni. Sok népszerű japán dráma, film és irodalmi alkotás témájául szolgált a XVIII. század eleji 47 rônin esete, akik megbosszulták uruk halálát.
