Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

róka
(kínaiul: huli)

A rókák, a rókadémonok, a rókatündérek vagy rókaszörnyek kultusza Kína szerte igen elterjedt. Gazdag irodalom foglakozik a rókák furfangos tettivel, a rókatündérek bűbájával és számos olyan esettel, amikor a rókák beleavatkoznak az emberek életébe. A rókakultusz kezdetei a régmúltban gyökereznek. Mivel a rókák gyakorta sírok közelében ásták lyukaikat, a kínaiak a régi sírok alól előbújó rókában a halott lelkek misztikus megtestesülését látták. A rókának átváltozási képességet is tulajdonítottak: ötvenéves korában asszonnyá, ötszáz éves korában csábító szépségű leánnyá tud változni, ezeréves korában pedig "égi róka" lesz belőle, aki természet minden titkát ismeri. Az átváltozásuk azonban nem tökéletes, mert bármilyen emberi alakot öltsenek is lompos farkuk mindig megmarad, amit öltözékükkel igyekeznek eltakarni, erre utal a "rókafarok" (huli weiba) kifejezés, amely a mi "kilóg a lóláb" mondásunk megfelelője. Az asszonnyá változott rókák elcsábították a férfiakat, azután többnyire megölték, vagy nagy bajba sodorták őket. Az is előfordult, hogy ilyen rókatündérek feleségül mentek egy-egy férfihoz, sőt gyereket is szültek, de rendszerint rossz véget értek az ilyen házasságok. Rókatündér karmai közé keveredni, rókabűbáj hatása alá kerülni, a lehető legrosszabbat jelentette minden kínai szemében, s ezért általában sok erőt, energiát áldoztak arra, hogy beszerezzék a védelmező amuletteket. Még a rókát jelentő írásjegy leírását is igyekeztek elkerülni, más hasonló hangzású írásjeggyel helyettesítették. A barbár, idegen jelentésű szó kiejtése (hu) egybeesik a róka szóéval, ezért a nem-kínai, barbárnak tartott nomádnépeket is összefüggésbe hozták a rókákkal. Az irodalomban az emberalakot öltött rókára általában már a Hu családnevük is utal. A rókákat azonban a természet minden titkát ismerő lényeknek tartották, akik - ha jóindulatúak velük az emberek - betegségeket képesek gyógyítani, bajoktól, sorscsapásoktól képesek megszabadítani, valamint a meggazdagodáshoz is segítséget tudnak nyújtani.