Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Rámánudzsácsárja
Rámánudzsácsárja Kr. u. 1017-ben született egy Kancsipuramhoz közeli kis faluban. Ő alapította a Srí (a szerencse istennőjétől származtatott) tanítómesteri láncolatot, amely a négy fő vaisnava irányzat egyike. Ez a szampradája a visistadvaita-váda, a minősített monizmus filozófiáját hirdeti. Rámánudzsácsárja Mahápurnától, Jamunácsárja tanítványától kapott avatást. A "Jatirádzsa" szerzetesi nevet fogadta el, és életének későbbi részében Srírangamban élt, a Tirucsirappalli közelében lévő szigeten álló hatalmas templomban. Hetvennégy Srí-vaisnava központot alapított meg, és sok ezer embert, köztük számos királyt vett rá a lelki élet gyakorlására. Követői között a családosok mellett volt 700 szannyászi, 12 000 brahmacsári (cölibátusban élő tanuló) és 300 ketti ammai (a nők lemondott rendje). 120 éves korában, Kr. u. 1137-ben hagyta el testét Srírangamban. Rámánudzsa kasztra való tekintet nélkül mindenkit elfogadott tanítványának, aki komolyan lelki tudásra vágyott. Megerősítette azt a szentírások által is megfogalmazott tanítást, hogy egy vaisnava helyzete felülmúl minden társadalmi megfontolást.
