Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
QI
A qi (csi, k'i) eredetileg levegőt, párát, fuvallatot jelentett, hasonlóan
a görög pneumá-hoz. Az i. sz. 1. században a qi-t már úgy írták le, mint örökké
létező anyagi szubsztanciát, az "ős-pára". Ez az ős energia a Dao
törvénye szerint működik. A qi az, ami a hagyományos kínai gondolkodás szerint
az egész testben kering, szabályozza a vér működését, a táplálék felvételét
és a szervezet védelmét. A qi a vezetékeken keresztül áramlik, s amennyiben
a külső vagy belső hatásra a keringésben fennakadás vagy zavar támad, akkor
alakulnak ki a betegségek. A kínai felfogás szerint a qi a gyermeknemzéskor,
sőt az átörökítéskor is szerepet játszik. Úgy tartották, hogy a fogamzáskor
a spermium (jing) és a qi összekapcsolódik, s ezért örökli a gyermek szülei
külső és belső tulajdonságait. A qi befolyásolja a yin-yang jelleg és az öt
elem változását mind az egyénben, mind pedig a világmindenségben. A qi fogalma
később kibővült a ki- és belégzés jelentéssel, és kialakult egyfajta légzésterápiai
módszer. A légzőgyakorlatok a fizikai gyakorlatokkal együtt a qi helyes áramlását,
keringését segíti elő. Ezt a technikát nevezik qigong-nak.
PDF: Soós Sándor: Anyag vagy energia? – A kínai kultúra „csi” fogalma
NAGYERDEI ALMANACH: BÖLCSELETI ÉVKÖNYV 2011: (1) pp. 1-13.
