Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

PROSTITUÁLT (jinü)
Kínában a nagyvárosok kialakulásával együtt megjelent a prostitúció is. A prostitúció intézménye egészen a legújabb korig általánosan elfogadott volt Kínában. A prostituáltak vagy "énekeslányok" általában a külvárosok szórakoztató negyedeiben található bordélyházakban éltek. Nemritkán azonban a városok belsőbb régióiban létesítettek bordélyokat, vagy a kocsmákban, fogadókban, teaházakban is előfordultak. A Song-kori Kínában, a világ akkori leghatalmasabb városában, Hangzhouban számukat húszezerre becsülték. Az örömlányok származásukat tekintve szinte kivétel nélkül a köznéphez tartoztak. Sokukat még gyerekkorukban eladták a egyik-másik bordélyháznak. A prostituáltak között azonban éppúgy találni szegényeket, akár gazdagokat, akik azt is megtehették, hogy a kényszer-gyámságuktól megszabadulva önállósodjanak. Némelyek a japán gésákhoz hasonlóan híres kurtizánok és a legválasztékosabb pompában élő újgazdagok, akik kizárólag az előkelőknek árulták bájaikat és tehetségüket. A lányok némelyike oktatásban is részesült. A szebbnek és tehetségesebb lányokat a szerelem művészetén kívül, éneklésre, zenélésre, költészetre is megtanították. A leghíresebb, legszebb, legműveltebb kurtizánjai nagy becsben álltak, nevüket feljegyezték. A legalacsonyabb kategóriába tartozó prostituáltak tucatszám nyüzsögtek a piacterek, hidak közelében és a népes negyedekben. A kurtizán alakja kedvelt témája a kínai irodalomnak, szinte mindig páratlan szépségű, csodálatra méltó lányokként jelennek meg. A megnevezésükre szinte összeszámolhatatlan metaforát használtak az évszázadok során. Ezek közül a legismertebbek és legelterjedtebbek pl. a " sárgarigó", " tyúk", "vadtyúk", "kék lótusz", " fűz", " virág", "füstvirág", " kapuban álló", " púderes fejű", "tollát áruló fürj". A bordélyházakra a "zöldlámpás-lak", "sárgarigó-virágcsarnok", " hibiszkuszfüggöny", " naspolyakapualj és sikátor" valamint a " füst- és viráglak" kifejezéseket használták. A régi Kínában ismert volt a férfiprostitúció is, bár koronként változott a megítélése. Olykor szigorúan büntették a bájaikat árúba bocsátó homoszexuális férfiakat.