Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Lhásza

pinyin átírással LHASA, a Kínához tartozó Tibet Autonóm Terület (csü) fővárosa. 3650 m-rel a tengerszint felett, a Nyencsen Tangla (Nyainqentanglha)-hegység egy 7088 m-es csúcsának lábánál, a Lhásza folyó (a Brahmaputra mellékvize) közelében fekszik.

A Kr. u. IX. századra lett Tibet fővárosa. 842-ben meggyilkolták Tibet királyát, a nemzeti erők szétforgácsolódtak, a város elvesztette politikai rangját. Az elkövetkező évszázadokban Tibet vallási központja volt, lakosságát nagyrészt buddhista szerzetesek és laikusok alkották. 1642-től a XX. századig Lhásza újra a központi kormányzat székhelye volt. 1951-ben a Kínai Népköztársaság megszállta Tibetet, de a tibeti kormányzást csak 1959-ben szüntették meg, ekkor vezettek be közvetlen kínai igazgatást.

A város centrumában áll a VII. század közepén épült, négyemeletes Gtsug-lag-khang (Csokang), Tibet legszentebb temploma. 1951 után a kínaiak egy darabig vendégházként használták, 1972-75-ben restaurálták ezt a kivételes képzőművészeti értéket. 1979-ben vallási funkcióját is visszaállították. Lhásza egyéb műemlékei a Klu-khang-templom; a Potala-palota (valaha a dalai láma téli rezidenciája); a Nor-bu-gling-ka („ékszerpalota”) és parkja. Az 1414-ben alapított Bras-spungs (Drepung, „rizshalomkolostor”) és a Se-ra (Szera, „vadrózsaudvar”) a két legnagyobb kolostor Tibetben. Nemrég állították helyre őket.

A kínai megszállás előtt Lhásza gazdasága azon alapult, hogy itt találkoztak a Kína, India, Nepál és Bhután felé vezető történelmi kereskedőutak. A kézművességen kívül csak lőszergyára és pénzverdéje volt. A kínai igazgatás az 1980-as években újra megnyitotta Lhászát a külkereskedelem előtt, kísérleti gazdaságokat létesített a környékén, támogatta a tudományos alapon végzett állattenyésztést. Lhásza kisüzemeiben vegyi árut, villanymotort, cserzett bőröket, gyapjútermékeket, szőnyeget, takarót, gyógyszert, műtrágyát és cementet állítanak elő; van gépjárműszervize, traktor-összeszerelő üzeme is. A városban tanárképző főiskola és repülőtér működik. Fellendülőben van idegenforgalma. Lhászát közutak kötik össze Szecsuan (Sichuan) és Csinghaj (Qinghai) kínai tartomány nagyvárosaival, valamint Hszincsiang (Xinjiang)-Ujgur Autonóm Területtel. L: 106 000 (1998).