Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

PETÁRDA (baozhu)
A kínaiak a lőport (huoyao = tűzszer) a Song-dinasztia idején találták fel, melyből a lőfegyverek mellett a petárdát is készítik. Kezdetben vékony bambuszszár-szeleteket töltöttek meg lőporral, amelynek végét egy rövid kanóccal látták el. Manapság a petárdának vörös színű papírborítása van. Kínában a petárdákat nem egyesével robbantják, hanem füzérbe fűzik, amely akár több tucat vagy több száz petárdából is állhat. A petárdadurrogtatás az ünnepek, főleg az újévi ünnep elengedhetetlen része, amely elűzi a rossz szellemeket és a démonokat. Az újévi, jókívánságokat közvetítő képeken is rendszerint megjelennek a petárdafüzért tartó, petárdákat gyújtó gyermekek. A petárda szó bao tagjának homonimája a bao 'bejelent', 'közöl', 'hírnök' jelentésű szó, így a képeken általában a petárdát ebben a másodlagos jelentésében kell értelmezni.