Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
pénz
(kínaiul:
qian)
A kínai civilizáció hajnalán még csak egy tengeri kagylót használtak értékmérőként. A bronzöntés technikájának kifejlesztése után a bronzpénzek terjedtek el. Az első pénzleletek az i. e. 7. századból származnak. Ezek a lapátnyél formájú pénzek átlag 5-6 cm szélesek és 10-15 cm hosszúak. Szintén az ókori Kína jellegzetes pénze az ún. "késpénz", melynek formája késre vagy rövid kardra emlékeztet. A pénz máig ismert, legáltalánosabb formáját a Hadakozó fejedelemségek idején nyerte el. Ekkortól váltak az érmék kerekké, a közepükön pedig egy négyzetes lyuk volt. A hagyományos kínai pénzérme alakjának megvan a sajátos szimbolikus jelentése. Az érmék kör alakja az eget (ég), a négyszögletes lyuk a földet jelképezik, a lyuk köré rendezett írásjegyek pedig a kultúrára, azaz magára az emberre utalnak. Így tehát a pénzérmék az Ég, a Föld és az ember tökéletes harmóniájának megvalósulását fejezik ki. A bronzról aztán fokozatosan áttértek a rézre. Több tucat, de olykor több száz érmét fűztek fel egy zsinórra, hogy forgalmukat így könnyítsék meg. A Song-dinasztia idején, a kereskedelem fejlődésével mind nagyobb mennyiségű rézpénzre volt szükség, de hiába verette a kormány milliószámra a pénzfüzéreket, az igényt nem tudták kielégíteni. Ekkor került forgalomba az ezüstpénz, amely ekkortól kezdve vált az igazi értékmérővé. Az ezüstöt tömbökbe, vagy csónak alakúra öntve használták, a rézpénz pedig megmaradt váltópénzként. Az Északi Song-korszak idején megjelentek a különféle váltók, majd 1024-ben a világ első igazi papírpénze is. A pénz jelentésű qian hangalakjában megegyezik az "előtt" jelentésű qian szóéval; a rajta lévő négyszögletes lyukat pedig szemnek (yan) hívják. A képeknek, melyek két szarkát ábrázolnak pénzzel, az átvitt értelmű jelentésük: "legyen boldogság a szemed előtt". A füzérre (lian) felfűzött kilenc érme pedig a "folyamatos boldogság"-ot szimbolizálja. A temetés alkalmával külön erre a célra készített papírpénzeket égetnek, amelynek az elhunyt majd a túlvilágon veszi hasznát. A pénzérméket előszeretettel használják fel démonok, szellemek, betegségek ellen védő amulettekhez is. Az egyik legnépszerűbb kínai opera a pénztermő fáról szól. A pénzfával áll összefüggésben Liu Hai is, akit a pénz isteneként is tisztelnek.
