Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
PÁSZTORFIÚ ÉS
SZÖVŐLÁNY (niulang - zhinü)
A fiatalok sorsának és szerelmi viszontagságainak megfelelőjét e párban találták
meg a kínaiak. A Pásztorfiú a Sas (Aquila) csillagkép legfényesebb csillaga,
a Szövőlány pedig a Lant (Lyra) csillagképé. A szomorú történet szerint az égi
Szövőlányt és szerelmesét, a Pásztorfiút családi önkény választotta szét, és
űzte a Tejút két partjára. A források szerint a Szövőlány gazdag, előkelő család
gyermeke volt (az Ég császárának vagy egy nagyobb istennek a lánya), akinek
az anyja nem engedte, hogy egybekeljen a szegény Pásztorfiúval. A néphit azonban
megszánta az égi folyó, a Tejút két partjára száműzött fiatalt. A szarvasmarhák
nyár végi-ősz eleji hazahajtásának idején, csillaghulláskor egy híd keletkezik
a Tejúton (más források szerint együtt érző szarkák formálják a hidat), hogy
az ifjú pár találkozhasson minden évben legalább egyszer. Ez a nap pedig a 7.
holdhónap 7. napjára esik, így lett ez a nap régtől fogva a szerelmesek találkozásának
napja. A Pásztorfiú és a Szövőlány alakja és története rendkívül népszerű a
kínai irodalomban, különösen a költészetben.
