Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

I. Parákramabáhu

Parákramabáhu, I., más néven NAGY PARÁKRAMABÁHU (szül. 1123 k. Punkhagama, Ceylon [ma Srí Lanka] - megh. 1186. Polonnaruva), Ceylon szingaléz uralkodója 1153-tól; saját fennhatósága alatt egyesítette a szigetet, megreformálta a buddhista vallásgyakorlatot, és sikeres katonai expedíciókat küldött Indiába és Burmába.

Manabharanának (a négy regionális uralkodó egyikének) a fia volt, aki a sziget déli része felett gyakorolt hatalmat. Még kisfiú volt, amikor apja meghalt, így annak utódát, Sziri Méghát, Ceylon tényleges uralkodóját követte a trónon. Parákramabáhunak több csata és lázadás után sikerült végül megszereznie és megtartania a hatalmát.

Tartományi kormányozókból, fejedelmekből, hadvezérekből és jómódú kereskedőkből álló 12 tagú kormányt tervezett létrehozni. Reformokat vezetett be a buddhista közösségben: elűzte a laza erkölcsű szerzeteseket, és új templomokat építtetett. A hinduknak szabad vallásgyakorlatot engedélyezett.