Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
pakfong
másképpen PAKFON, más néven BRITANNIA-FÉM, fémötvözet; 93% ónt, 5% antimont és 2% rezet tartalmaz, és különféle eszközöket, például teáskannát, korsót, ivóedényeket, gyertyatartót, urnát és jogart készítenek belőle. Keményebb, ellenállóbb és könnyebben feldolgozható, mint más ónötvözetek; lemezként is megmunkálható, mint az ezüst, de esztergálható is. Az ötvözetet „Vickers fehér fémje” néven, 1769-ben említették először, de előnyeit csak a XIX. században kezdték felismerni. Gyakran alkalmazták ezüsttel bevont tárgyak alapanyagául. Először ezüstfóliával próbálkoztak, de ez az eljárás nem hozott kielégítő eredményt, és drága is volt. 1846-tól kezdve - a birminghami (Anglia) Elkington & Company kísérletei nyomán - elektrolízissel ezüstözték be a pakfongból készített tárgyakat. A jó elektromos vezető, olcsó és kitőnően alakítható ötvözet ideálisnak bizonyult erre a célra. A pakfong talán legnevesebb gyártója a sheffieldi J. Dixon and Sons, amelynek neve, monogramja vagy kürtöt ábrázoló emblémája igen sok pakfongtárgyon megtalálható.
