Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

oroszlán
(kínaiul: shizi)

Az oroszlán nem őshonos állat Kínában, bár igen nagy népszerűségnek örvend. Kínai neve, a shi is idegen származására utal, hiszen a perzsa š"Ür szóból ered. Az első oroszlánok a korai diplomáciának köszönhetően a külföldi követek ajándékaként kerültek az uralkodói vadas parkokba. Kezdetben a végtelen szabadság szimbóluma volt, és akárcsak Európában, Kínában is elnyerte az "állatok királya" kitüntető címet. Az i. sz. 3. századtól kezdve a kapuőri tisztjében fokozatosan kiszorította a sárkányt. Jelenleg ismert formáját a Ming-korban nyerte. A hatalmas kőoroszlánokat elnyújtott ölő testtartásban, csigákba rendezett sörénnyel, hatalmas fogakkal és karmokkal, összeráncolt homlokkal, szigorú ábrázattal, golyódíszes mellpánttal szokás ábrázolni. Annak ellenére, hogy a mindig párban előforduló oroszlánok mindegyike impozáns sörényt visel. A kapu jobb oldalán a hím áll, a bal oldalon pedig a nőstény található. A hím bal mancsa egy labdán vagy golyóbison nyugszik, míg a nőstény a jobb mancsa alatt a hanyatt fekve hancúrozó kölykét vigyázza. A labda vagy golyó meghatározására több magyarázat is létezik. A néphit szerint ez nem más, mint egy gombolyagszerű "oroszlán-tojás", amelyből az anya által őrzött kis oroszlán bújt elő. Más nézet szerint a labda a kis oroszlán játéka, amelyet az apja sörényéből kitépett szálakból gombolyítottak. Ez a golyó az oroszlán rendíthetetlen nyugalmának jelképe (ti. ezzel játszik, hogy nyugodt maradjon; vö. qikong-golyók). A tudósok azonban inkább arra hajlanak, hogy a labda vagy golyóforma a termékenység szimbóluma. Ezt támaszthatja alá az "oroszlán hímzett labdát hajít" mondás is, amely a közösülésre utal. Az oroszlán mai napig közkedvelt dísze a középületek főbejáratainak. Éppúgy megtalálni a pekingi Tiltott Város palotájának őrzőjeként, mint a fontosabb középületek (múzeumok, egyetemek, állam igazgatási intézmények, de akár nagyobb áruházak) tekintélyt és előkelőséget árasztó díszeként. Kisebb változatai közkedvelt dísztárgyai a kínai otthonoknak. Az "oroszlántánc" az első holdhónap 15 napján megtartott lampion ünnep egy legérdekesebb és leglátványosabb eseménye.