Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
oroszlán
(kínaiul: shizi)
Az oroszlán nem őshonos állat Kínában, bár igen nagy népszerűségnek örvend. Kínai neve, a shi is idegen származására utal, hiszen a perzsa š"Ür szóból ered. Az első oroszlánok a korai diplomáciának köszönhetően a külföldi követek ajándékaként kerültek az uralkodói vadas parkokba. Kezdetben a végtelen szabadság szimbóluma volt, és akárcsak Európában, Kínában is elnyerte az "állatok királya" kitüntető címet. Az i. sz. 3. századtól kezdve a kapuőri tisztjében fokozatosan kiszorította a sárkányt. Jelenleg ismert formáját a Ming-korban nyerte. A hatalmas kőoroszlánokat elnyújtott ölő testtartásban, csigákba rendezett sörénnyel, hatalmas fogakkal és karmokkal, összeráncolt homlokkal, szigorú ábrázattal, golyódíszes mellpánttal szokás ábrázolni. Annak ellenére, hogy a mindig párban előforduló oroszlánok mindegyike impozáns sörényt visel. A kapu jobb oldalán a hím áll, a bal oldalon pedig a nőstény található. A hím bal mancsa egy labdán vagy golyóbison nyugszik, míg a nőstény a jobb mancsa alatt a hanyatt fekve hancúrozó kölykét vigyázza. A labda vagy golyó meghatározására több magyarázat is létezik. A néphit szerint ez nem más, mint egy gombolyagszerű "oroszlán-tojás", amelyből az anya által őrzött kis oroszlán bújt elő. Más nézet szerint a labda a kis oroszlán játéka, amelyet az apja sörényéből kitépett szálakból gombolyítottak. Ez a golyó az oroszlán rendíthetetlen nyugalmának jelképe (ti. ezzel játszik, hogy nyugodt maradjon; vö. qikong-golyók). A tudósok azonban inkább arra hajlanak, hogy a labda vagy golyóforma a termékenység szimbóluma. Ezt támaszthatja alá az "oroszlán hímzett labdát hajít" mondás is, amely a közösülésre utal. Az oroszlán mai napig közkedvelt dísze a középületek főbejáratainak. Éppúgy megtalálni a pekingi Tiltott Város palotájának őrzőjeként, mint a fontosabb középületek (múzeumok, egyetemek, állam igazgatási intézmények, de akár nagyobb áruházak) tekintélyt és előkelőséget árasztó díszeként. Kisebb változatai közkedvelt dísztárgyai a kínai otthonoknak. Az "oroszlántánc" az első holdhónap 15 napján megtartott lampion ünnep egy legérdekesebb és leglátványosabb eseménye.