Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Roberto de Nobili
Nobili, Robert de, SJ (Montepulciano, Itália, 1577. szept.-Mylapore, Madras mellett, India, 1656. jan. 16.): misszionárius, nyelvész. - 1597: lépett a r-be. 1606: indiai misszióba ment. A magasabb kasztok megnyerése végett az indiai bűnbánók ruháját viselte, s életmódjukat követte. Külön misszionárius-típust alakított ki a páriák számára. Akkomodációja társai és a hierarchia részéről ellenkezést váltott ki. Rómában elítélték, de Bellarmin Szt Róbert közbenjárására 1623: p. jóváhagyást nyert. ~ ›brahmanokat is meg tudott téríteni. A szanszkrit és a tamil nyelv tudósa volt. - Fm: Gnanopadesam (Lelki tanítás). Ambalakatuo, 1673. - Attuma Nirunayam (A lélekről). Madras, 1889. - Agnana Nivaranam (A tudatlanság ellen). Trichinopoly, 1891.
Magyar katolikus lexikon
Roberto de Nobili (1577-1656) Rómában született előkelő családból, mint Bellarmin Szent Róbert bíboros unokaöccse. 19 éves korában lett jezsuita s 1606-ban kezdett Madurában (India déli részén) megismerkedni a hindu missziók nehézségeivel, főképp a nép magasabb osztályainak a portugáloktól való idegenkedésével. Belátva, hogy a kasztrendszerhez annyira ragaszkodó Indiában a kereszténység terjesztésére legalkalmasabb út, ha mindenek előtt a tudós és előkelő brahmán kasztot téríti meg, Sz. Pál elve szerint "mindenkinek mindene kívánt lenni", s elhatározta, hogy egész külső életmódjában minden áldozat árán is alkalmazkodik a hindukhoz. Csodálatos tökéletességgel tanulmányozta a népies tamil, az udvari telugu s a hindu szentirodalmi szanszkrit nyelvet, a brahmán irodalmat, a nép szokásait, hagyományait, szociális és politikai intézményeit, s ezeket, amennyiben nem ellenkeztek a kereszténységgel, megtartandóknak vélte s csak a pogány és babonás szertartásokat tiltotta meg, míg a merőben társadalmi s politikai nemzeti szokásokat keresztény tartalommal igyekezett megtölteni; oktatásaiban a hindu bölcseleti iratokból szeretett kiindulni s ezzel egyszerre nagy visszhangot keltett művelt pogány hallgatóinak szívében. Majd még tovább ment Nobili, s mint szannjászí (vezeklő hindu) és guru (tanító) lépett föl, aki római rádzsa (nemes) létére vezekelni, imádkozni s az Isten törvényét jól megtanulni jött Indiába. Brahmán módra öltözködött, étkezett, böjtölt, fürdött és a brahmánok kasztbeli kényességeit utánozva csak brahmánokkal érintkezett. A brahmánok egyre többen keresték fel; Nobili saját nyelvükön értekezett velük, irataikból, a Védákból idézett s a természetes igazságokból tért át a keresztény vallás tételeinek ismertetésére.
Új módszerének nagy hatása volt: csakhamar 90 előkelő brahmánt térített meg, sőt később évente 5-600-at. Azonban az új módszert egy idősebb rendtársa (Fernandez), majd más szerzetesek is aggályokkal kísérték s följelentették Rómában, mint olyant, aki a bálványozást és hitszakadást elősegíteni látszik. Ezért Aquaviva generális rendfőnök egyelőre eltiltotta Nobili módszerét. Nobilit Goába idézték; Nobili igazolta álláspontját s Rómába védőiratot nyújtott be, mire XV. Gergely Nobili javára döntötte el a kérdést (1623): megengedte a nemzeti szokásokhoz való alkalmazkodást (jelvények hordozása, mosakodások), csak a babonás és bálványozó vonásokat nem; követelte viszont, hogy a magasabb kasztbeli keresztények ne vessék meg az alacsonyabb kasztbelieket. Nobili tehát nyugodtan folytathatta térítő munkáját. Megtudván idővel, hogy a brahmán szannjászíkon kívül a hinduknak más "vezeklőik" is vannak: a jógák, vagy pandarák, akiknek az ind felfogás megengedte az alsóbb kasztokkal, még a páriákkal való érintkezést is, rávette az érseket és a rendi elöljárókat, hogy a hithirdetők egy részét pundarának, a másikat bráhma-szannjászínak jelöljék ki. Halálakor több mint 40 000 megtért keresztény volt a misszió területén.
Körtvélyesi Erika - Bikfalvi Géza: A jezsuita missziók Indiában
