Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

NŐ (nü)
A konfuciánus hagyományok merev dogmái miatt a régi kínai társadalomban a nők helyzete megalázó volt. A nőket az esete nagy többségében sohasem kezelték önálló társadalmi lényként, még a saját családján belül is teljes jogfosztottságban éltek. A nem kívánt leánygyermekeket már kiskoruktól fogva a teljes alárendeltségre, alázatra, engedelmességre nevelték. A lányok általában tizenötödik életévüket betöltve váltak nőkké. Engedelmeskedni tartoztak szüleiknek (xiao), férjüknek és férjük családjának. A házasságukba szinte semmi beleszólásuk nem volt. A férjhez menést követően a lány örökre elhagyta apja házát, és férje házába költözvén anyósa mindenható ellenőrzése alá került, és az eseteg zömében gyakorlatilag szolgálóként kezelték. Legfontosabb feladata a fiúgyermek szülése volt. A feleségeknél rosszabb sors jutott osztályrészül az ágyasoknak. Csak a szegényebb családok adták gyermekeiket ágyasnak, akik aztán gyakorlatilag életük végéig szolgasorba kényszerültek. Az asszonyoknak nem állt módjukban panaszkodni, tiltakozni és a válást is csak a férfiak kezdeményezhették, amely egyszerűen abból állt, hogy az eltaszított feleséget visszaküldték szülei házába. A házasságban élő nőknél viszonylag könnyebb életet élhettek a prostituáltak, énekeslányok. Mindezek ellenére a szép nőknek (szépség) mindig is nagy kultusza volt Kínában. Név szerint ismerte mindenki a legendás és a kortárs szépségeket, történeteiket előszeretettel mesélték, vagy utaltak rájuk. A kínai mitológia, panteon is telis-teli van nőkkel. A nők ilyenfajta szerepeltetését az ősi kínai kozmogóniai yin-yang elképzelés is indokolta, mely szerint a férfi és női princípiumnak egyensúlyba, harmóniába hozására kel törekedni. A legtöbb istennő, legendás női alak szépségével, jóságával, könyörületességével, hűségével, alázatával érdemelte ki, hogy elfoglalja helyét a kínai panteonban. Képeken, nyomatokon és egyéb művészi alkotásokban gyakorta felbukkannak női alakok. Ha az adott helyen ezek bármiféle szimbolikus jelentéssel rendelkeznek, fontos tudni, hogy pontosan kikről is van szó. Ezért javasoljuk, hogy további tájékozódás végett keressék ki a következő személyek címszavait: Chang E, Guanyin, He Xiangu, Lan Caihe, Mulan, Nügua, Pásztorfiú és Szövőlány, Xiwangmu.