Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ning Zong

Ning Tsung, pinyin átírással NING ZONG, eredeti nevén CHAO K'UO (szül. 1168. Hangcsou, Csöcsiang tartomány, Kína - megh. 1224. Hangcsou), a Sung-dinasztia 13. császára 1194/95-tól 1224-/25-ig; uralkodását a szellemi élet és a művészetek virágkoraként emlegetik. Ekkor születtek meg Csu Hszi neokonfuciánus filozófus leghíresebb művei. A kormányzást azonban megnehezítette a gyorsuló pénzromlás. A császár a főminisztere, Han Tgo-Chou befolyása alá került, aki megpróbálta visszaszerezni azokat az észak-kínai Sung területeket, amelyeket több emberöltővel korábban hódítottak el a dzsürcsenek. A háború katasztrofális vereséggel végződött, és további területek kerültek dzsürcsen fennhatóság alá, akik hatalmas évi sarcot követeltek. A velük folytatott tárgyalások közben Hant orvul meggyilkolták. A békemegállapodást végül is 1208-ban írták alá.