Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Narszész (Szászánida-dinasztia)

Narszész, más írásmóddal NARSZEH (megh. 302 k.), a Szászánida Birodalom királya 293-tól; uralkodása alatt 40 évig tartó béke jött létre Rómával.
I. Sápúr király (megh. 272) kisebbik fia volt. II. Bahrám halála (293) után Narszész, aki ekkoriban Armenia (Örményország) alkirálya volt, sikeresen vette fel a versenyt a trónutódlásért folyó küzdelemben Bahrám fiával, III. Bahrámmal. Narszész később ellenséges viszonyba került Rómával, mivel bekebelezte Armenia addig független részét is. A következő évben súlyos vereséget szenvedett és elvesztette hadipénztárát és háremét is. Ezután békét kötött (296), amelynek feltételei szerint Armenia római fennhatóság alatt maradt, és az észak-mezopotámiai sztyeppeket, Szingarát és a Tigris bal partján fekvő hegyvidéket, egészen Gordüénéig, szintén a győztes kapta. Cserébe Narszész visszakapta udvartartását. E 40 évig tartó béke alatt a Szászánidák teljesen kivonultak a vitatott területekről.