Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
NAPTÁR
(li)
Kínában az 1911-es polgári forradalomig az európaitól eltérő "paraszti"
vagy "holdnaptár" volt általánosan használatban. Az Írások könyvében
(Shu jing) Yao 365 napban szabja meg az év hosszát, s holdhónapokban a tartamát.
Az év 12 hónapja 29 és 30 napos, és ez 354 napot tesz ki, azaz nem egészen egy
esztendőt. A zavar kiküszöbölésére egy szökőhónap szolgál: 29 vagy 30 napos, attól
függően, milyen hónapok közé iktatják. A 12 holdhónapos évet hétszer kellett szökőhónappal
kiigazítani, hogy 19 évenként összhangba kerüljön a Nap mozgásának megfelelő uralkodói
évekkel, azaz a Zhou-kor királyi naptárával. Az így kialakított időrendi hagyomány
Zhou naptára gyanánt terjedt el. Mindenkor az udvari csillagászok dolga volt,
hogy a naptárt minden évben kiigazítsák, összehangolják. A naptár révén keretbe
foglalt rend a rendezett, azaz békés világrend alapjává vált. Mindenkor a törvényes
rend jelképének számított. A hónapok szoros összefüggésben álltak a virágokkal
is, kapcsolatukat előírások szabályozták. A hónapok virágszimbolikával jelölt
nevük is ismert (a szökőhónapoknak nincs külön virága). A Gergely naptár bevezetésével
ezt a hagyományos időszámítást főként a központi közigazgatástól távol eső falusi
lakosság körében őrizték meg, így vált "paraszti" naptárrá. A holdnaptár
máig a népi hagyományt és ünneprendet eleveníti fel. A hagyományos kínai ünnepeket
is ehhez igazítják, épp ezért jelentőségéből olyannyira nem veszített, hogy a
szoláris naptárak legtöbbjén a mai napig feltűntetik.
Irodalom:
Ecsedy Ildikó: Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában. Corvina 1990.
www.mandarintools.com/calconv.html
