Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Nap
(kínaiul: ri)
A Nap a yang, a férfi princípium egyik megtestesülése. Az égtájak közül a kelethez kapcsolódik, ahol is felkel, az évszakok közül pedig a tavaszhoz, amikor is megerősödik, új erőre kap. A hagyomány szerint a korai Han-dinasztia Wu császárával anyja akkor fogant meg, amikor álmában a Nap behatolt testébe. Egy töredékesen fennmaradt régi jóskönyv szerint Xihe a nap anyja, akinek székhelye a keleten található szent eperfa (fusang), és ő irányítja a napfelkeltét és a naplementét. Tíz fia van, azaz tíz Nap. A történet szerint egy ízben mind a tíz fia egyszerre szállt föl az égre, és a tíz Nap kíméletlenül perzselte a földet. Yi, más néven Houyi a mesteríjász kilencet lelőtt közülük, és ezzel megmentette a földet és az embereket a pusztulástól. Ez a legenda más korokból és Kína más vidékéről is ismert, több változatban is megtalálható. Olykor kilenc vagy tizenkét Napról beszélnek, más történetek pedig a Nap visszafelé haladását mesélik el. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy Xihe nem a Nap anyja, hanem a kocsisa, akik sárkányok vontatta hintóján szállítja a Napot keletről nyugatra. Az ősi kínai mitológiában a "világtengelyt" a "Napok fája", a fusang-fa (szó szerint: "eperfa megtámasztó") testesíti meg. A keleten található fusang-fán lakik a tíz Nap tíz aranyvarjú formájában. A fusang-fa nyugati megfelelője, ahol útjuk végén a napok megpihennek a ruo-fa. Más elképzelések szerint a Napon a háromlábú holló lakik. Ennek párhuzamos megfelelője a Holdon lakó háromlábú varangy. A kínai császárok régtől fogva végeztek a templomokban szertartásokat a Nap és a Hold tiszteletére. Az utolsó dinasztia császárai Pekingben külön templomokat emeltettek a Nap és a Hold tiszteletére. Kétévenként egyszer (a páros illetve a páratlan években) a császár személyesen mutatott be áldozatot a két templomban. A taoista vallás elterjedésével a Napot és a Holdat antropomorf istenekként is ábrázolják, Taiyang és Taiyin néven. A népi fanyomatokon szép külsejű emberpár jeleníti meg a Nap és a Hold szellemét. A házastársak közül a Nap a férjet, a Hold a feleséget jelképezi. Néha más istenekhez kapcsolják a két égitestet, így pl. a Napot a már említett Yi-hez, a mesteríjászhoz, míg a Holdat a feleségéhez, a szépséges Change-hez. A Nap és a Hold gyakorta szerepel a császár és a császárné szimbólumaként is. Egyes hiedelmek szerint a holló mellet a kakas is lehet a Napot jelképező állat, a Napistenség eljövetelének hírnökét látták benne. A keleten található fusang-fa tetején a jáspis-kakas jelzi a hajnalt. Az Égi kutyához (kutya) fűződő legendákból kiderül, hogy ez a vérszomjas emberevő szörny időről-időre föl akarja falni a Napot, és ha ez sikerül, akkor következik be a napfogyatkozás.
