Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Nanda-dinasztia
Nanda,
észak-indiai Magadhában Kr. e. kb. 343 és 321 között, közvetlenül a Maurja Birodalom
kialakulása előtt uralkodó dinasztia. A helyi bráhmanikus, ill. Dzsaina hagyományok
megegyeznek abban, hogy alapítója, Mahápadma (Mahádpadmapati, Ugraszéna) alacsony
származású volt, s ezt a tényt a klasszikus források is megerősítik. Ő a Saisunágáktól
nemcsak a Magadha feletti hatalmat vette át, hanem folytatta módszeres terjeszkedő
politikájukat is. Valószínűsíthető határvidéki származása és kalandor múltja jó
alapot jelentett ahhoz, hogy könyörtelen hódításokkal szilárdítsa meg a birodalmat.
A puránáknak azt a kijelentését, hogy ?minden ksatrija elpusztítója? volt, és
igen szétszórtan elhelyezkedő hatalmakat döntött meg, más olyan forrásból származó
adatok is megerősítik, amely a távoli Gódávarí folyó völgyében, Kalingában és
Majszúr egyes részein folytatott hódításokkal szintén kapcsolatba hozza a Nandákat.
Míg a Nanda-dinasztia Mahápadma utáni genealógiáját a puránák csak felületesen
érintik ? mindössze Szukalpa (Szahalja, Szumálja) nevét említik, addig a Mahábódhivamsa
c. buddhista szöveg nyolc nevet sorol fel. Lehetséges, hogy Dhanananda, a listán
utolsóként szereplő uralkodó azonos a klasszikus forrásokban felbukkanó Agrammésszel
(Xandramész), aki erős uralkodó volt Nagy Sándor idejében. Vele ért véget a Nanda-dinasztia
Kr. e. 321 körül, amikor Csandra Gupta megvetette a Maurja Birodalom alapjait.
Számos - helyi és külföldi - forrásban a Nandák rendkívüli gazdagság birtokosaiként
és különféle adók könyörtelen behajtóiként jelennek meg. Nagy Sándor idején haderejük
becsült adatai a következők voltak: 20 000 fős lovasság, 200 000 fős gyalogság,
2000 kvadriga (szekér), 3000 elefánt. Kezdeményezéseik közé tartozott közigazgatási
téren a miniszteri tanács felállítása, valamint Kalingában az öntözőrendszerek
kiépítése.
