Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Nadzsáhida-dinasztia
Nadzsáhida, etiópiai muszlim mamlúkok (rabszolgák) dinasztiája; 1022-től 1158-ig
uralkodtak Jemenben és székvárosában, Zabídban. A zabídi Zijádida-királyságot
(819-1018) fennállása végén a mamlúk vezírek kormányozták, közülük az utolsó felosztotta
Jement két rabszolga, Náfisz és Nadzsáh között. Náfisz 1018-ban meggyilkolta az
utolsó Zijádida-uralkodót, majd évekig tartó ádáz küzdelem és Náfisz halála után
a győztes Nadzsáh 1022 elején elfoglalta Zabídot. Megszerezte az Abbászida-kalifa
elismerését, és megszilárdította hatalmát a Tihámának nevezett partvidéki területeken,
a törzsi vezeték erősségének számító felföldeket azonban nem tudta behódolásra
kényszeríteni. Nadzsáhot 1060 körül meggyilkolták, és a királyságban eluralkodó
zűrzavarban a Szulajhida-házi Ali elfoglalta Zabídot, a Nadzsáhida-dinasztia története
pedig egy időre az intrikák sorozatára korlátozódott.
Nadzsáh fiai közül kettő,
Szaíd és Dzsajjás elmenekült a székvárosból, és a Nadzsáhida trón visszaszerzésére
szőtt összeesküvésük során, 1081-ben megölték Alit. Az etiópiai mamlúk lakosság
támogatásával Szaíd könnyűszerrel elfoglalta Zabídot. Ali fia, al-Mukarram azonban
anyja erőteljes biztatására 1083-ban visszavette Zabídot, és újra elűzte a Nadzsáhidákat.
Szaíd rövid időre visszaszerezte a hatalmat (1086-88), de végül al-Mukarram felesége
megölte. Időközben Dzsajjás Indiába menekült, majd álruhában visszatért, és viszonylag
könnyen magához ragadta a trónt; uralkodása idején (1089-1106 k.) helyreállt a
jemeni királyság egyensúlya. A Dzsajjás utódlása körül kirobbant családi viszályt
követően a Szulajhidák az unokáját, al-Manszúrt ültették a zaídi trónra, aki a
vazallusuk volt. Al-Manszúrt 1123-ban megmérgezte a mamlúkok vezíre, Mann Alláh,
aki ezt követően visszaverte az egyiptomi Fátimidák támadását, és a báb szerepére
kárhoztatta a Nadzsáhida királyt. Mann Alláh 1130. évi meggyilkolása után Jement,
egymást váltó mamlúk vezírek kormányozták attól függően, hogy a riválisok közül
melyik kerekedett felül. Amikor a puritán és fanatikus iszlám háridzsita szektához
tartozó Ali ibn Mahdí 1156-ban megölte Szurúr vezírt, a fenyegető helyzeten az
etiópiaiak külső segítséget kértek Ahmad al-Muta-vakkil szanáai Zajdí imámtól,
akit elismertek Zabíd urának. Az etiópiaiak azonban vereséget szenvedtek, és Ali
ibn Mahdí 1159-ben bevette a Nadzsáhida székvárost.
