Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
muszlim imák
A kötelező napi öt ima (salah vagy salat) együtt képezi az Iszlám Öt Oszlopa közül az egyiket (a szunnita iszlámban), illetve a síita iszlám hit szerint az öt ima egyike a 10 Furu al-Dínnek, a Vallás Tíz Ágának.
Fadzsr (Hajnali ima)
A Fadzsr imát a Korán a 24:58-as fejezetben említi, egyes vélemények szerint az igazán hithű muszlimok az életüknél is fontosabbnak tartják. A két hadithban (Mohamed próféta életéről és szavairól szóló gyűjtemények) megfogalmazott tafsir szerint a Fajr Allah legkedveltebb imája, amelyet akkor mondanak a muszlimok, amikor mások még alszanak. Ezért a Fadzsr a muszlimok legfontosabb, kötelezően gyülekezetben, mecsetben elmondott imája.
A siita és a szunnita iszlámban is a Fadzsr két kötelező (Fard) alapegység rakaah hosszúságú. A gyülkezetben az imavezető, az imám hangosan mondja. A két Fard raka'ak előtt ajánlatos két Szunnah (szokásos) rakaaht is elmondani.
A Fadzsrt a hajnal érkezésekor kell mondani, de hogy pontosabban mikor, erre különböző elméletek vannak. Vannak, akik szerint akkor, amikor a nap 15°-os, vagy 18°-os szögben áll, mások szerint azonban korábban, amikor ez a szög 12°.
A Ramadán böjtje a Fadzsr imával kezdődik, ilyenkor a muszlimok még korábban kelnek fel az imához.
Dzuhr (Déli ima)A Dzuhr négy imaalapegység (rakaah) hosszúságú, de utazás közben némely madzhab (iszlám iskola) szerint két rakaahra rövidíthető. A Korána 17:78-as fejezetben említi a Dzuhrt. Egyénileg némán mondják, gyülekezetben az Allahu Akbar kifejezés az ima egyes részeinek végén hangos.
A siita és a szunnita iszlám szerint is négy rakaah kötelező (azaz "Fard"). A szunnita iszlám azonban azt is ajánlja, hogy a Fard előtt még négy, utána pedig még kettő raka'ah imát mondjanak el a hívők.
Pénteken a Dzuhrt a Dzsumuah nevű pénteki imára kötelező cserélnie minden serdülőkornál idősebb helyben lakó muszlimnak, amelyet gyülekezetben, a mecsetben kell mondaniuk. A nők számára is javasolt, hogy ezt a déli imát a mecsetben mondják, de ők választhatják az egyéni imádkozást is.
Az ima elmondásáre előírt időt (vakt) az iszlám különböző ágai különbözőképpen határozzák meg. Minden esetben azonban tanácsos az imát azonnal megkezdeni, amikor a vakt eljön és nem ajánlott késlekedni vele.
A Dzuhr elmondásának időszaka általában a következőképpen határozható meg:
Kezdete: amikor a nap delelőn áll, pont napkelte és napnyugta között félúton, útjának legmagasabb pontján, az égi meridiánon.
Vége: amikor eljön a délutáni ima, az Asr elmondásának ideje.
Aszr (Délutáni ima)Az Aszr négy imaalapegység (rakaah) hosszúságú, és magukban mondják. (Ez az egyénileg elmondott imára igaz - a gyülekezetben mondott Aszr ima is néma, kivéve az Allahu Akbar felkiáltásokat az ima egyes részeinek végén.) Némely madzhab (iszlám iskola) szerint utazás közben tartama két rakaahra rövidíthető. A Korán az Aszrt a 2:238-as fejezetben említi. Az Aszr ima különösen pénteki napon nagy értékű a muszlim hívők számára.
- A siita iszlámban a napszakot, amelyen belül az Aszrt el kell mondani, a következő módon határozzák meg:
A kezdete: amikor a déli Dzuhr imát elmondták.
A vége: a napnyugta kezdete.
A hívők számára azonban az is fontos, hogy az imát mielőbb elmondják, amikor a megfelelő idő eljött. Ali ibn Abi Tálib, akit a siiták az első kalifának tartanak, a következő instrukciót adja kormányzóinak az Aszrról a Nahdzs al Balagha ("Az ékesszólás csúcsa") című, neki tulajdonított ima- és levélgyűjteményben: "Az Aszr imát addig lehet elmondani, amíg a nap még mindig ragyog és elég időd van, hogy a nap végéig még hat mérföldet megtegyél."
- A szunniták szerint az Aszr elmondásának helyes idejét a következőképpen kell meghatározni:
Az időszak kezdetéről eltér a hittudósok véleménye. A legtöbb szunnita tudós szerint akkor kezdődik, amikor a tárgyak árnyéka eléri a tárgy hosszúságát, plusz a tárgy árnyékának hosszúságát délben. Más tudósok szerint amikor az árnyék a tárgy hosszúságának kétszeresét, plusz a déli árnyékának hosszát éri el.
Az Aszr időszaka a napnyugta kezdetekor véget ér. (Ebben egyetértés van a siitákkal.)
A szunniták szerint is fontos, hogy a hívők mielőbb elmondják az imát, ha a megfelelő időszak elkezdődött.
Magrib (Ima napnyugtakor)A Magrib az iszlám vallás napi öt kötelező imája (salah vagy salat) közül a negyedik, amelyet napnyugtakor mondanak. A magrib szó maga is azt jelenti, hogy "(nap)nyugta". A "lenyugodni", "elbújni" jelentésű ghuroob szóból ered (amelyet a lenyugvó Holdra nem használnak). Ugyanebből a szóból ered a Magreb (vagy Magrib) térség neve is. A Magrib ima három egységből (rakaah) álló ima.
Isa (Éjszakai ima)Az Isa négy kötelező (Fard) imaalapegység (rakaah) hosszúságú és hangosan imádkozzák. Utazás közben némely madzhab (iszlám iskola) szerint két rakaahra rövidíthető. A szunnitáknál azonban ajánlott a négy Fard rakaah után elmondani még két Szunnah (szokásos) rakaah imát. Van néhány olyan választható ima, amelyeket szintén lehet az Isa után mondani, ilyenek a Saf, a Vitr és Nafilat ul-Lajl (ezek együttes neve tahaddzsud), illetve Ramadán idején a taravih ima.
Rakaah
A
rakaah (arab, többes száma rakaat) az ima (a szalah) alapegysége az iszlámban.
A muszlimok napi öt kötelező imájának mindegyike különböző számú kötelező (Fard)
rakaahból áll:
Fadzsr — A hajnali ima: 2 rakaat
Dzuhr — A déli ima: 4 rakaat
Aszr — A délutáni ima: 4 rakaat
Magrib — Ima napnyugtakor: 3 rakaat
Isa — Az éjszakai ima: 4 rakaat
A Dzuhr helyett pénteken mondott ima hossza 2 rakaat
A rakaah részei
Allahu akbar (a Takbir)
Fohászok (Csak az ima első rakaahjában.)
Szúra Al-Fatiha (A Korán első fejezete, a Fatiha hét verse)
Fohász a Szúra Fatiha után
Ruku (Meghajlás)
Felegyenesedés a Rukuból
Allah dicsőítése a meghajlott szudzsud (szadzsdah) pozícióban
Felemelkedés a szadzsdahból
A második szadzsdah
A Tasahhud verse ülő pozícióban (Csak az ima második és utolsó rakaahjában.)
Taszlim (üdvözlés) (Csak az utolsó rakaah végén.)
Szudzsud
A szudzsud vagy szadzsdah Allah dicsőítése a muszlimok napi imáiban.
Egy
előírt testhelyzetben kell végezni. A szudzsud közben a homloknak, az orrnak,
a kezeknek, a térdeknek és a lábujjaknak is érintkezniük kell az imaszőnyeggel
(sajada), vagy a földdel.
Ezt
a testhelyzetet a napi ötszöri ima közben többször is, előírt részeinél fel kell
venni. Egy-egy imaegységen (rakaah) belül a szadzsdah a ruku (meghajlott) pozíciót
követi és az ülő pozícióban mondott Tasahhud szöveget, vagy a Taszlim nevű üdvözlést
előzi meg.
Takbír (Allah akbar)
A
takbír az Allah akbar (vagy Allahu Akbar) iszlám kifejezés arab neve, amelynek
jelentése "Allah nagy", "Allah nagyobb", "Allah a legnagyobb".
A
muszlimok a takbírt a legkülönbözőbb élethelyzetekben használják: ha örömüket
vagy egyetértésüket akarják kifejezni, amikor egy állatot a megengedett módon
(halál) megölnek, amikor megdícsérik a szónokot, csatákban, nagy stresszben vagy
eufóriában.
A
kifejezés többször visszatérő része a napi öt kötelező imának (szalah) és más
imáknak is. Az imához szólításnak (adzan) és az ima megkezdésére szólításnak (ikama)
szintén része, a muszlim világ városaiban így nagyon gyakran hallható.
A
gyülekezetben az együttes "Allah Akbar" kifejezés gyakran azután hangzik
fel, hogy erre a takbír szó hangos kimondásával hívnak fel.
