Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

müezzin

arabul MUADDIN, az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget (adhán) elénekli a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri - hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti - imádság (szalát) előtt. Míg a zsidók trombitát, a keresztények pedig harangot, a muszlimok emberi hangot használnak az imára híváshoz. A müezzint erényes természete alapján választják ki erre a feladatra. A kis mecsetekben az ajtóban vagy a fal mellett állva, a nagyokban a minaretről (manára) énekli el szövegét. Sorban elfordul mind a négy égtáj felé: keletre, nyugatra, északra, délre. Minden irányba ezt kiáltja: „Allah a legnagyobb. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek imádkozni! Gyertek az üdvösségre! Allah a legnagyobb. Nincs más isten, csak Allah.” A síitáknál a müezzin a „Gyertek az üdvösségre!” szavak után hozzáteszi: „Gyertek a legjobb munkára!” Sok mecset ma már magnószalagról játssza az imára hívó szöveget.