Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
moriszkó
(spanyol: „kis mór”), megkeresztelkedett spanyol muszlim (vagy leszármazottja).
A muszlim Hispánia keresztény visszahódítása során a magukat megadó muzulmán (mudéjar) közösségeknek rendszerint szerződésben szavatolták a vallásszabadságot (Aragóniában 1118-ban, Valenciában 1238-ban, Granadában 1492-ben). A türelem azonban csak a XV. század végéig tartott, amikor is a keresztény hatóságok átváltottak az erőszakos térítés politikájára, és elrendelték az iszlám teológiai művek megsemmisítését. Granada muszlim közössége fellázadt. Tagjait 1502-ben választás elé állították: megkeresztelkednek, vagy távozniuk kell az országból. Sokan felvették a keresztséget, de titokban továbbra is gyakorolták muszlim vallásukat. 1526-ban hasonló módon kényszerítették áttérésre Valencia és Aragónia muzulmánjait is. Ezt követően az iszlámot hivatalosan betiltották Spanyolországban.
A moriszkókat azonban nem sikerült beolvasztani. Bár rasszként nem lehetett megkülönböztetni őket „régi keresztény” szomszédaiktól (azoktól a keresztényektől, akik a mór uralom alatt is megőrizték a hitüket), továbbra is iszlám szokások szerint beszéltek, írtak és öltözködtek. A régi keresztények azzal gyanúsították a moriszkókat, hogy támogatják a Spanyolországgal szemben ellenséges algériaiakat és a törököket, de féltek szent háborúiktól (dzsihád) is, amelyekkel egész vidékeket tartottak rettegésben. A muzulmánokat sokféle hátrány érte - tetemes adókkal sújtották őket, miközben fő tevékenységüket, a selyemipart és -kereskedelmet hibás kincstári politikával elsorvasztották, nem részesültek megfelelő hitoktatásban, tudatlanságukat azonban súlyosan büntette az egyház és az inkvizíció -, így Spanyolországon kívülről, az iszlám világtól kértek segítséget. Megkapták azokat a vallási-jogi szakvéleményeket (fatvákat), amelyek biztosították őket arról, hogy a muszlim hit titkos gyakorlása (takija) megengedett, aljamiadónak nevezett iszlám hittankönyveket írtak arab írásjelekkel, de spanyol nyelven moriszkó honfitársaik oktatására.
II. Fülöp 1566-ban rendeletben tiltotta meg a granadai moriszkóknak nyelvük, szokásaik és öltözékük használatát. A muszlimok 1569-ben fellázadtak, majd kétévi hadakozás után tömegesen kitelepítették őket Granadából, és szétszórták Spanyolország északi területeire. Minthogy továbbra sem hagytak fel a politikai és vallási ellenállással, 1609. szeptember 22-én királyi rendelet mondta ki deportálásukat; kiűzésük mintegy öt év múlva fejeződött be. A becslések szerint kb. 300 000 moriszkót telepítettek át főként Algériába, Tunéziába és Marokkóba, ahol megint csak idegenként fogadták őket. Csak nemzedékekkel később sikerült asszimilálódniuk, spanyol örökségük maradványai azonban mindmáig fellelhetők.
