Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

MOHAMEDÁN (hui)
Iszlám hívő mohamedánokat ma már Kínában szinte mindenhol találni, de közülük a legtöbben az északnyugati Xinjiang tartományban, és a Közép-Ázsiával határos térségekben élnek. Ujgurul vagy valamilyen török nyelven beszélő népekről van szó, akik nyelvükön kívül szembeötlő antropológiai jegyekben is különböznek a han kínaiaktól. A hui gyűjtőnéven jelölt csoportot - tekintet nélkül etnikai hovatartozásukra - ma külön nemzetiségként tartják számon a Kínai népköztársaságban. Az első mohamedán kereskedők az i. sz. 9. században jelentek Kínában, és főként délen jelentős kereskedő kolóniákat hoztak létre. A néphagyomány hozzájuk kapcsolja a gazdátlan kincs motívumát, amely valamikor réges-régen egy nyugati mohamedán országból került Kínába, és jelenlegi kínai gazdájának nagy szerencsét hoz. Ez a kincs általában igazgyöngy, nemesfémből készült tárgy, ékszer stb. lehetett. A történet végén egy mohamedán kereskedő tűnik fel, aki mesés összegért kívánja megvásárolni a drága kincset. A népi piktúrában a mohamedánokat általában kinccsel együtt ábrázolják, de esetenként a gazdagság istene is mohamedánként jelenik meg. Jellegzetességük még a fehér turbán. Általában kiváló kereskedőknek tartják őket, ezért képi ábrázolásuk üzleti szerencsét, gazdagságot jelképez.