Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Mahábhárata

A Mahábhárata India talán leghíresebb történelmi eposza. Vjászadéva állította össze szanszkrit nyelven. Azt mondják, hogy 110 000 versével a világirodalom legterjedelmesebb alkotása. A Bharata szó India eredeti neve, illetve arra az uralkodó dinasztiára is utal, amelynek élén Bharata Mahárádzsa, a világ akkori legfőbb uralkodója volt. A Mahábhárata cím így a "Hatalmas India" történetét vagy "Bharata nagy nemzetségét" jelenti. Ez a mű Pándu király (Bharata nemzetségének egyik tagja) öt fiáról - Judhisthiráról, Bhímáról, Ardzsunáról, Nakuláról és Szahadéváról -, valamint a kuruksetrai csatáról szól.
Volt két testvér - Pándu és Dhritarástra -, akik India trónjának örökösei voltak. Dhritarástra, az idősebb testvér vak volt, ezért nem uralkodhatott. Így hát öccse, Pándu lett a király. Amikor Pándu király meghalt, Durjódhanának, Dhritarástra száz fia közül a legidősebbnek nem tetszett, hogy Judhisthira, Pándu legidősebb fia örökölte a trónt. Durjódhana azért érzett így, mert apja volt az idősebb testvér, s ha apja nem lett volna vak, akkor őt, Durjódhanát illette volna a királyság. Az öt Pándavát, Pándu fiait az udvari intrikák végül száműzetésbe kényszerítették. Száműzetésük alatt az öt testvér feleségül vette Draupadít, és sok kalandban volt részük India számos vidékén. A száműzetés letelte után a Pándavák visszatértek birodalmukba, s arra kérték Dhritarástra fiait, hogy osszák fel egymás között a királyságot, ami egyébként az ő jogos tulajdonuk lett volna. Durjódhana nem akarta teljesíteni a Pándavák kérését, de udvari miniszterei meggyőzték Dhritarástrát, hogy egyenlően ossza fel a királyságot a két párt között. A Kauravák (Dhritarástra fiai) Hasztinapurt kapták meg fővárosukként, a Pándavák (Pándu fiai) pedig Indraprasztát, a mai Delhit. Az idők során a kicsinyes viták végül egy kockajátékban tetőztek, amelyben a Pándavák elveszítették egész királyságukat, beleértve feleségüket, Draupadít is. A Kauravák a nyilvánosság előtt le akarták vetkőztetni Draupadít, de Krisna megvédte őt azzal, hogy isteni hatalmával végtelenítette száriját. A Pándaváknak ezután tizenkét évre száműzetésbe kellett menniük, s a tizenharmadik évben egy királyt kellett szolgálniuk úgy, hogy közben nem fedhették fel a kilétüket. A tizenkét év elteltével a Pándavák egy évre Virata király szolgálatába léptek. A száműzetés elteltével a Pándavák visszatértek egykori birodalmukba, s csak öt kicsi várost kértek, melyek felett uralkodhattak volna. Kérésük azonban elutasításra talált. Ez volt az a helyzet, amely végül a kuruksetrai csatához vezetett. Itt, a Delhitől északra fekvő kuruksetrai zarándok-helyen mondta el Krisna a Bhagavad-gítát kedves barátjának és hívének, Ardzsunának.
Ardzsuna és Durjodhana a csata kezdete előtt választhattak, hogy Krisna álljon-e az oldalukon úgy, hogy Ő nem fog fegyvert, vagy az Ő felszerelt és harcra kész serege. Durjódhana Krisna hadseregét választotta, Ardzsuna pedig Krisnát. Krisna, mivel fegyvert fogni egyik fél ellen sem akart, Ardzsuna kocsihajtója lett. A Bhagavad-gítá, melyet minden idők legkiválóbb filozófiai művének tartanak, a csata első napjának reggelén hangzott el. Krisna a lelki megvalósításról és a léleknek Istennel való kapcsolatáról, valamint az odaadó szolgálatról tanította Ardzsunát.
A Kauravák seregét először Bhísma nagyatya vezérelte, aki végül a harc során megsebesült. A tizennyolc napig tartó küzdelem során sok millió katona halt meg. A Kauravák legnagyobb része elpusztult a csatában. A harc utolsó napján Bhíma és Durjódhana buzogánnyal harcoltak egymással. E borzasztó csata után Bhíma összetörte Durjodhana combját, és megnyerte a csatát a Pándavák részére. Krisna isteni segítségével tehát a Pándavák nyertek, és visszakapták királyságukat. Judhisthirát ekkor India uralkodójává koronázták. Nem sokkal a kuruksetrai csata után a Pándavák királyságukat feladva unokájukat, Pariksitot ültették a trónra. Ezt követően a Himalájába indultak, hogy megkezdjék útjukat a lelki világba. Végül csak Judhisthira érte el a célját, de ragaszkodott ahhoz, hogy testvéreivel és Draupadíval együtt léphessen be oda.

 

Baktay Ervin: Mi a Mahábhárata?

 

Mahábhárata / Rámájana
vál., utószó, jegyz. Vekerdi József,
ford. Jánosy István, Kerényi Grácia, Lakatos István, Rab Zsuzsa, Szerdahelyi István, Vekerdi József;
Magyar Helikon, Bp., 1964 (Helikon klasszikusok)

Tartalom

Mahábhárata     
A madárkirály (Lakatos István) 9
A két Dzsaratkáru (Rab Zsuzsa) 25
A mester és tanítványai (Vekerdi József) 36
A kígyómarás (Szerdahelyi István) 48
A kígyó-áldozat (Szerdahelyi István) 58
Ruru és a kígyók (Szerdahelyi István) 70
A Tűz megátkozása (Szerdahelyi István) 75
Indra vétke (Rab Zsuzsa) 79
A világtenger megköpülése (Lakatos István) 81
Sakuntalá (Lakatos István) 87
Jajáti (Szerdahelyi István) 100
Az elátkozott magzat (Lakatos István) 131
A karóba húzott remete (Lakatos István) 135
A halott gyermekei (Lakatos István) 136
Az egynejűség (Lakatos István) 138
A Nádból született ikrek (Lakatos István) 140
A ravasz sakál (Szerdahelyi István) 142
A bráhman-fiú megmentése (Rab Zsuzsa) 145
Draupadí születése (Rab Zsuzsa) 157
A Nap leánya (Lakatos István) 169
Az emberevő király (Szerdahelyi István) 175
Szunda és Upaszunda (Lakatos István) 188
A krokodilus-lányok (Lakatos István) 195
A Khándava erdő égése (Jánosy István) 198
Madarak az erdőtűzben (Jánosy István) 202
Dzsáraszandha születése (Lakatos István) 212
Nala és Damajantí (Jánosy István) 216
Agasztja nősülése (Lakatos István) 272
Agasztja kiissza a tengert (Lakatos István) 278
Csjavana megfiatalítása (Lakatos István) 284
Gyermekáldozat (Lakatos István) 290
Astávakra és Vandin vetélkedése (Kerényi Grácia) 193
Javakríta (Lakatos István) 305
Viadal a Megsebezhetetlenekkel (Lakatos István) 313
A vízözön (Lakatos István) 325
Béka-királylány (Vekerdi József) 328
Vámadéva lovai (Rab Zsuzsa) 331
A hírnév emléke (Vekerdi József) 336
Sibi és az ölyv (Lakatos István) 338
Mennyet megtagadó Mudgala (Lakatos István) 341
Szávitrí: Az asszonyi hűség dícsérete (Jánosy István) 344
Démon-ölő Indra (Rab Zsuzsa) 368
Mátali nőt keres (Lakatos István) 388
Az álszent kandúr (Szerdahelyi István) 396
Ambá története (Szerdahelyi István) 398
Halál-asszony (Lakatos István) 429
Aranyköpő királyfi (Lakatos István) 436
A hármas vár (Lakatos István) 442
A varjú és a hattyú (Lakatos István) 451
A hazugság törvényszerűségei (Lakatos István) 455
Baladéva zarándokútja (Kerényi Grácia) 457
A kút-példázat (Jánosy István) 491
A tigris minisztere (Szerdahelyi István) 493
A teve nyaka (Szerdahelyi István) 498
Nád és fa (Szerdahelyi István) 500
A hálátlan kutya (Szerdahelyi István) 502
Az erlőrelátó hal (Szerdahelyi István) 505
A bölcs egér és a macska (Lakatos István) 507
Szemet szemért (Szerdahelyi István) 513
Életösztön (Jánosy István) 515
Az önmagát megsütő galamb (Jánosy István) 519
Szél és fa (Jánosy István) 527
A hálátlan bráhman (Lakatos István) 532
Lemondás (Pingalá örömlány története) (Jánosy István) 540
Visnu mint vadkan (Lakatos István) 541
Lassan-cselekvő (Lakatos István) 543
Usanasz Siva gyomrában (Lakatos István) 545
A kígyó és a Végzet (Jánosy István) 548
Visvámitra származása (Rab Zsuzsa) 554
A hűséges papagály (Lakatos István) 557
Ki élvez jobban? (Jánosy István) 559
A nők a férfiakra éhesek (Jánosy István) 562
Vítahavja menekülése (Rab Zsuzsa) 570
A nők természetéről (Jánosy István) 574
Asszonyhűség (Lakatos István) 576
Csjavanát kihalásszák (Rab Zsuzsa) 585
A Halál országában (Lakatos István) 591
A tehén szentsége (Kerényi Grácia) 594
Lótuszlopás (Jánosy István) 597
Dzsamadagni napernyőt kap (Kerényi Grácia) 607
Marutta  (Jánosy István) 611
A vrisni nép pusztulása (Lakatos István) 629

Rámájana 645-814. oldal

Utószó 815
Jegyzetek (Összeállította Vekerdi József)      
Mahábhárata 833
Rámájana 863
Névmutató 867

 

Mahábhárata
[vál., bev. és jegyz. Vekerdi József] ; [nyersford. Tóth Edit] ; [ford. Szerdahelyi István]

Európa Könyvkiadó, Bp., 1965 (A Világirodalom Klasszikusai)

 

Mahábhárata
Krishna Dharma angol átültetését
fordította Préma-vinódiní déví dászí és Tóth Gábor
Lál Kiadó, Krisna-völgy, Somogyvámos, 2000
PDF

https://www.vajramutthi.org/file/46/mahabharata_krishna_dharma.pdf

Tartalom

Előszó

1. Az öt isteni fiú
2. A viszály első jelei
3. A viadal
4. A vak király
5. Menekülés
6. A tűzből született hercegnő
7. A kettéosztott birodalom
8. A mennyei csarnok
9. Helyreáll az erény
10. A nagy áldozat
11. Minden elveszett
12. Gonosz erők kerekednek felül
13. A Kuruk sorsa megpecsételődik
14. Száműzetésben
15. Erkölcsi tanítások az erdőben
16. Ardzsuna találkozik az istenekkel
17. Földi mennyország
18. Démoni befolyás
19. Az istenek közbelépnek
20. Egy utolsó lecke
21. Háborús előkészületek
22. Krisna békekövetségbe megy
23. Időtlen bölcsesség a csatamezőn
24. Elkezdődik az öldöklés
25. Az ősz harcos
26. Két tábornok eleste
27. Méltó befejezés
28. Heves indulatok
29. Felszabadulás

A szerző utószava

 

Rámájana és Mahábhárata
Elbeszéli Baktay Ervin
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1960

Tartalom

Ráma dicső vándorlása  
A Nap-nemzetség    6
Ajánlás         7
A sötétség erői        
Új világkorszak        9
A ráksaszák   11
Rávana         14
Rávana hatalma       19
Brahmá szava          21
A dicsőség verőfénye         
Ajódhjá         25
Az ég áldása  30
Dasaratha fiai 34
A vitézség próbája   37
Dzsanaka leánya      42
Ráma diadala 45
Készülődés    49
A nászünnepség      51
Visszatérés Ajódhjába        54
Ráma és Szitá         56
Az országos tanács   60
Előkészületek a koronázásra         63
Felhő a nap előtt     
Az irigység kígyófullánkja   66
Kaikéji kívánsága     73
Az ármány diadala   80
Anyai fájdalom        87
Az igaz hitves 95
A testvérbarát         100
Ráma szétosztja javait       104
A búcsúzás    107
Útrakelés      113
Hontalanság 
Az első nap    117
Út a Gangáig 123
Remeték tanyáján    128
Ajódhjában   135
A remete átka          139
Hraratát hazahívják  145
Bharata         150
Az utazás      158
A vadonban   163
Viszontlátás  170
Ráma sarui    176
Megpróbáltatások   
Tovább Dél felé        182
Virádha         186
Sarbhanga    191
A fegyver becsülete  194
A mennyei kézív      198
A Panycsavati erdőben       203
Súrpanakhá gerjedelme     208
A ráksaszák rohama 214
Rávana felkerekedik 221
A csodálatos őz        227
Szitá elrablása         234
A ráksaszák városában       239
Ráma fájdalma        245
Kabandha     250
Hű szövetségesek   
A vánarák királya     256
Báli legyőzetése       265
A vánarák keresik Szitát     270
Hanumán vállalkozása        279
Szitá előtt     286
Hanumán tettei       294
A vánarák hadereje  300
Háború Lankában    
Rávana haditanácsot tart    303
Átkelés a tengeren   309
Rávana mesterkedései       316
A harc kitör   320
Rávana első csatája  327
Kumbhakarna halála 331
Fekete varázslat      336
Indradzsit halála      343
Rávana keserve       347
Indra harciszekere   350
Rávana halála 355
Minden beteljesül    
Az erény próbája      360
Hazatérés      368
Ráma dicsősége       375
Uttaro-Kánda (Végszó)       383

Bharata nagy nemzetsége       
A Hold-nemzetség    388
Fohász - Ajánlás      389
A hősök eredete      
Vjásza születése      391
Bhisma         393
Bhisma lemondása   396
Ambá  398
Sikhandin     402
Pándu és Dhritarástra         405
A Kauravák és a Pándavák születése        408
Vetélkedés   
A hercegek neveltetése      411
Harcijáték     414
Karma 418
Az összeesküvés      424
A földönfutók
Bolyongáas   429
Hidimbá        431
Vaka, az óriás          434
Sorsfordulás  440
Vőlegényválasztás   442
A dicsőség hajnala   449
Fény és árny 
Igazságszolgáltatás  452
Indraprasztha alapítása      454
Ardzsuna kalandjai   456
Ulupi   458
Csitrángadá   462
Szubhadrá    465
Az isteni fegyverek   468
Judhisthira dicsősége         472
A nagy királyi áldozat         474
Krisna 477
A kockajáték  481
A száműzetés
A hontalanok 495
Az igazság szava      497
Égi ajándékok 500
A Démonverő fia      505
Kétség és hit 509
Vígasztaló szépség   513
Szávitri története     514
Bhima kalandjai       532
A megszégyenült ellenség   538
Draupadi elrablása   543
Dharma fia    549
A rejtőzés éve          553
Viharfellegek
Békekísérletek         564
Háború vagy béke?   571
A Nap fia       579
A nagy csata 
Kuruksétra    584
A Magasztos szózata 588
Bhisma halála 594
Dróna halála  611
Karna halála  626
Bhima és Durjódhana         634
A halál éjszakája      637
Siralom         641
A vég 
Engesztelő áldozat   650
Elmúlás        654
A Nagy Út      657
Az utolsó próba        666
Megdicsőülés 671

Búcsúszó      673
A két nagy indiai regéről     677
Szanszkrit nevek és szavak jegyzéke       697

 

Baktay Ervin: Indiai regék és mondák. Budapest: Móra. 1963

Tartalom

Előszó 5
Az indiai regékről 17
A világ teremtése 20
Az istenek 26

Visnu megtestesülései  
A vízözön és a hal 35
A Tejtenger kiköpülése és a teknősbéka 38
A Föld megmentése és a vadkan 44
Az ember-oroszlán 47
A törpe megtestesülés 50
Csatabárdos Ráma 52

Visnu hetedik megtestesülése  
A dicső Ráma története 59

Visnu nyolcadik megtestesülése             
Krisna születése és ifjúsága 257

Mahábhárata   
A Bharata-fiak vetélkedése 271
Kalki és a végítélet 415

Függelék 417