Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

lószőr

a lovak sörényéből vagy farkából származó, 20-90 cm hosszú, többnyire fekete szőrszál. A lószőr vastag, fényes és rugalmas képződmény, és minthogy belsejében egy cső (medulla) húzódik, meglehetősen könnyű. A sörényt alkotó 50-150 mikron átmérőjű lószőr lágyabb, a 75-280 mikron átmérőjű farokszőrök durvábbak, rugalmasabbak.

A lószőrt ipari célokra használják. A leghosszabb szőrszálakat kötéllé, zsineggé sodorják vagy fonják, a közepes hosszúságúakból szitát, festőecseteket, ipari és háztartási keféket készítenek, a legrövidebbekkel kárpitozott bútorokat, matracokat, párnákat tömnek. A hosszú fehér lószőröket vonók készítéséhez használják. A népművészek tűtartókat, gombokat, pipaszárakat, szipkákat díszítenek lószőrrel, ill. finom, változatos mintázatú ékszereket - nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót - fonnak-kötnek különböző színű lószőrőkből, olykor apró színes üveggyöngyök beiktatásával. Régebben a ruharészeket tömték ki lószőrrel, a középkorban lószőrből szőtt inget viseltek a vezeklők, a XIX. században pedig kedvelt tömőanyag vált belőle. A textilipar a lószőralapanyagot főként Argentínából és Kanadából, kisebb mértékben Mongóliából, Kínából és Ausztráliából szerzi be.

Szerepi Csilla: A ló színe