Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
lószőr
a lovak sörényéből vagy farkából származó, 20-90 cm hosszú, többnyire fekete szőrszál. A lószőr vastag, fényes és rugalmas képződmény, és minthogy belsejében egy cső (medulla) húzódik, meglehetősen könnyű. A sörényt alkotó 50-150 mikron átmérőjű lószőr lágyabb, a 75-280 mikron átmérőjű farokszőrök durvábbak, rugalmasabbak.
A lószőrt ipari célokra használják. A leghosszabb szőrszálakat kötéllé, zsineggé sodorják vagy fonják, a közepes hosszúságúakból szitát, festőecseteket, ipari és háztartási keféket készítenek, a legrövidebbekkel kárpitozott bútorokat, matracokat, párnákat tömnek. A hosszú fehér lószőröket vonók készítéséhez használják. A népművészek tűtartókat, gombokat, pipaszárakat, szipkákat díszítenek lószőrrel, ill. finom, változatos mintázatú ékszereket - nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót - fonnak-kötnek különböző színű lószőrőkből, olykor apró színes üveggyöngyök beiktatásával. Régebben a ruharészeket tömték ki lószőrrel, a középkorban lószőrből szőtt inget viseltek a vezeklők, a XIX. században pedig kedvelt tömőanyag vált belőle. A textilipar a lószőralapanyagot főként Argentínából és Kanadából, kisebb mértékben Mongóliából, Kínából és Ausztráliából szerzi be.
