Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

LAN CAIHE
A nyolc halhatatlan egyike, leány külsejű ifjú, a félkegyelmű kínai típusa. A piacokat járta, helyben rögtönzött dalocskákat énekelt, és alamizsnát koldult. Furcsa dolgokat mesélt, és furcsa dolgokat művelt. Nyáron vattával bélelte ruháját, télen a hóban hempergett. A pénzt, amelyet az emberek adtak neki, hosszú zsinórra fűzve húzta maga után. Különböző időben, különböző helyeken látták, de sohasem öregedett. Furcsa viselkedése miatt és azért, mert gyakorta látták őt egészen részegen, állandóan nevetség tárgya volt. Úgy vélték képes felszállni a levegőbe és a felhők hátán repülni. Ábrázolásain többnyire egy kosár virágot vagy egyéb növényt (krizantémot, bambuszágat) tart kezében, épp ezért a kertészek patrónusaként tisztelték. Sokszor rajzolják furulyával, ezért a zenészek is patrónusukként tisztelték. A népköltészetben az örökifjú Lan Caihe átalakult a virágok tündérévé.