Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KUNLUN
A Kunlun az ókori mitológia szent hegye, amely valahol messze a kínai föld nyugati határvidékén magasodik. Azt tartották, hogy a Kunlun több mint hét ezer kilométer magas, és ott ered az ókori Kína legfontosabb folyója, a Huanghe. A Kunlun-t úgy képzelték el, mint a Shangdi, az égi uralkodó alsó fővárosát. Más forrás szerint a Kunlun kormányzója egy tigrisszerű lény volt emberarccal, kilenc farokkal és tigrisre jellemző éles karmú mancsokkal. Shangdi és Huangdi alakjának egybeolvadás miatt a Kunlun-t Huangdi fővárosának is tartották, melyet jáde-falak vesznek körül, melyeken minden oldalon 9-9 kapu nyílt és 9-9 kút állt. A Kunlun-hoz fűződő legnépszerűbb legenda szerint a hegy nem más, mint a Nyugat úrasszonyának, Xiwangmu-nak a lakóhelye. A középkori taoista legendákban Kunlun a földi paradicsomot jelentette. A buddhizmus térhódításával a Kunlun-ról szóló legendák, elképzelések részben keveredtek az indiai világhegynek tartott Meru hegy mítoszával. Úgy tartották a Kunlun-nál egyesül az ég a földdel, ahol felváltva rejtőzik el a Nap és a Hold. A hegy csúcsán pedig a hajnalhasadás kilencfejű vadállata él.