Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kundaliní
a mindenkiben jelen levő kozmikus energia, amely a tantrikus (ezoterikus) elgondolásokban a gerincoszlop végénél (az ún. földcsakrában) nyugvó összetekeredett kígyó képét ölti. A laja jóga (az istenséggel való egyesülés jógája) gyakorlója arra törekszik, hogy felébressze a kundalinít, amelyet Sakti istennővel is azonosítanak. Pontosan előírt testhelyzetek, szimbolikus kéztartások és légzőgyakorlatok sorozatának elvégzésével a gyakorló a kundalinít a gerinc mentén a fejtetőig juttatja. Közben a kundaliní áthalad a test többi hat erőközpontján (csakráján). Amikor a fejtetőn lévő hetedik csakrába ér, a gyakorló mindent átható, leírhatatlan, misztikus gyönyört érez, ez a világlélekbe, az én örökkévaló lényegébe való reintegráció pillanata. E célt szolgálják a jóga más irányzataiban is elterjedt megtisztító szertartások, testi, meditációs és légzőgyakorlatok.
kundalini-jóga
Misztikus
értelemben a csakrák a test középvonalában vannak, s a hat csakra, amellyel az
ember rendelkezik, a test különböző szintjein a gerincoszlop mentén helyezkedik
el. A kundalini nevű jógafolyamatban az ember megfelelő sorrendben meditálva a
testben lévő különböző csakrákon, életenergiáját a gerinc aljától a fejtetőig
emeli. A kívánt hatás eléréséhez egy megfelelő tanítómester irányítása szükséges.
Azt mondják, hogy a csakra lótusz formájú, és szirmai a különböző misztikus képességeket
képviselik. Mindegyik csakra más és más istenséget képvisel, amelyek a testben
zajló életfolyamatokat irányítják. Azt mondják, hogy Déví istennő (kundalini,
a kígyóerő) veszi körül a muladhara csakrát. Amikor ezt különböző tantrikus jógafolyamatokkal
felébresztik, akkor a szahaszra-padma csakrába emelkedik. A testben hat főbb csakra
van. Ezek a muladhara (a gerinc alja), szvadisthana (a nemi szervek környéke),
manipuraka (gyomor tájéka), anahata (a mellkas alsó része), visuddha (a nyak alja)
és az agja (a fej közepe, közvetlenül a két szem fölött). Az agja csakrára gyakran
a harmadik szemként utalnak. A fej tetején van a szahaszra csakra, amit hetedik
csakrának is neveznek. A test elhagyásakor egy jógi nem közönséges módon hal meg.
Gyakorlatának fejlett szintjén ő maga határozhatja meg, hogy mikor akarja elhagyni
anyagi testét. Ekkor a jógi a sarkával elzárja a végbélnyílását, s fokozatosan
felemeli életlevegőjét a hat különböző csakrán keresztül. Eléri a szvadisthána
csakrát, amely az életlevegő "erőműje", aztán továbbhalad felfelé, elérve
az agja csakrát. Mindezek után életlevegőjét felnyomja a szemöldökök között, s
az agyi nyílás felé irányítja azt. Eközben bezárja mindazokat a lehetséges utakat
(a két szemet, a két orrlyukat, a két fület és a szájat), amelyeken egyébként
eltávozhatna. Feladva anyagi kapcsolatait, végül ezen az agyi nyíláson keresztül
hagyja el a testét, s eljut a Legfelsőbb Úrhoz, akin lelki gyakorlata közben állandóan
meditált.
A mai korban az efféle folyamatokat lehetetlen gyakorolni, illetve
a gyakorlat eredményét megkapni. Manapság az emberek képesítetlenek az ilyen folyamatra,
hiszen képtelenek bármilyen lemondásra, az elme rögzítésére. Szokásaik, melyek
a húsevésben, a kábító-mámorítószerek fogyasztásában, a szerencsejátékban és a
korlátlan szexuális életben tetőznek, alkalmatlanná teszik őket az élet magasabb
rendű értékeinek megértésére, az önvaló tanulmányozására. Ezekkel az életelemekkel
lehetetlen az izgága elmét és az érzékeket megzabolázni, s lelki útra vezetni.
