Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KRIZANTÉM (ju)
A nálunk is ismert krizantém (Denranthema), kínai eredetű virág. Már ókori forrásokban is emlegetik a krizantémot, a Song-korban pedig már nemesítették, és több pazar változatát ismertetik. Kiválogatásuk, nemesítésük nagyszakértelmű kertészeket igényel. A különböző fajtákat festői nevekkel látták el: Aranycsengő, Jádemedence, Bíbor rákolló, Ezüsttál. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek, melyek olykor igen tekintélyes pénzekért cserélnek gazdát. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. Ezt az időpontot azt is alátámasztja, hogy bizonyos nyelvjárásokban a krizantémot jelentő ju hasonlít a kilenc jelentésű jiu-ra. A kilenc még az erényesség és a hosszúélet megjelenítője is. Mindenkor a művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, a piktúrában, a faragványokon és hímzéseken. Ősidők óta gyógynövényként is tisztelik, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Már a Han-korban 9. hónap 9. napján szokás volt krizantémbort inni, hogy hosszú életűek legyenek. Ez a nap a "hegymászás" (deng gao) napja is, ilyenkor a tiszta őszi időben a csúcsokra kapaszkodnak, és ott töltik a napot. A krizantém legnagyobb szerelmesének, a híres költőt, Tao Yuanming-et (365-427) tarják, aki több versét is a krizantémnak szentelte. Tao Yuanming a magányosság jelképének tartotta a krizantémot, mart a hivalkodó tavaszi virágoktól félrehúzódva, elkülönülve a ősz nyugalmát élvezi, és teszi széppé. A mai napig hűsítő italokat, teakeverékeket és illatszereket is készítenek belőle. A 8. század táján került át Japánba, ahol a Kínában elért karriernél is jelentősebbet futott be. A krizantémot Japánban az uralkodók választották jelképükké, és hivatalos címerré tették. A mai napig is ünnepet szentelnek neki.