Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Krisna
Krisnát a hinduk
többsége a legfelsőbb Istennek, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének fogadja
el, aki Vaszudév és Dévakí fiaként jelent meg itt a földön. Testének színe olyan,
mint a friss esőfelhőé. Az őt ábrázoló képeken három helyen meghajló formában
láthatjuk, amint éppen fuvolázik, elbűvölve ezzel lakhelyének, Vrindávanának
minden lakóját. A templomokban imádott múrtija mellett gyakran látható örök
társa, Rádhárání, aki az Isten iránti végtelen szeretet példája. Krisnát a különböző
festményeken gyakran a tehénpásztorlányokkal (gópíkkal) táncolva, vagy a tehénpásztorfiúkkal
játszadozva, illetve a kuruksetrai csatamezőn kedves barátja, Ardzsuna harci
szekerét hajtva ábrázolják. Gyakran látható tehenekkel körülvéve, hiszen tehénpásztorfiúként
született. Múrti-formájában pedig előszeretettel jelenítik meg kisdedként, amint
egyik kezében édességet tartva mászik, megörvendeztetve szülei és hívei szívét.
Krisna Mathura városában, Uttar Pradesh államban (India) jelent meg, körülbelül
ötezer évvel ezelőtt. Kedvteléseinek nagy részét Vrindávanában végezte. E két
hely még ma is létezik, s évente zarándokok milliói látogatják meg a lelki tisztulás
érdekében. Mathura és Vrindávana kb. 120 km-re található Delhitől délre, az
Agrát és Delhit összekötő út mellett.
Földi jelenléte alatt megölte a gonosz Kamszát, Mathura királyát, valamint sok
más démont is, hogy megvédje híveit s a veszélybe került tiszta, vallásos elveket.
Elbeszélte a Bhagavad-gítát, melyet az hinduizmus Bibliájának tekintenek.
Krisna, Brahmá - az univerzumot és az élőlényeket megteremtő félisten - minden
napjában csupán egyetlen alkalommal jelenik meg, vagyis a mi időszámításunk
szerint 4 milliárd 320 millió évente egyszer. A Srímad-Bhágavatam szerint Krisna
minden avatára (inkarnáció) végső forrása. Ezért nemcsak a belőle közvetlenül
kiáradó Visnu-avatárok (három Visnu-forma), hanem Visnu minden inkarnációja
is jelen van benne. Amikor Krisna eredeti formájában megjelenik a világban -
amely örök léttel, teljes tudással és boldogsággal rendelkező lelki test -,
akkor a többi inkarnáció minden jellegzetessége jelen van benne. Krisnát így
az eredeti személyként megszületetlennek és örökkévalónak tartják, s aki a végső
eredete az anyagi és a lelki világnak. Erről a Bhagavad-gítá és más védikus
írások is említést tesznek. Bár hatalma és fensége felfoghatalan, kedves tulajdonságai
inkább tiszta szeretetet és ragaszkodást ébresztenek iránta híveiben, mint tiszteletet,
amely esetleg gátja lehet a vele való bensőséges kapcsolat kialakításának. Krisna
arcát csodálatos ékszerek díszítik, füle nagyon szép, orcái pedig ragyogóak.
Mosolya mindenki számára vonzó. Krisna arcának és testének látványa teljes elégedettséggel
tölti el az élőlényeket.
Felnőve, a Yadu-dinasztia királyaként Krisna 16.108 nőt vett el feleségül. Dvárakában
fő hitvese Rukminí volt, aki Laksmínak, a szerencse istennőjének az inkarnációja.
Bhismaka, Vidarbha királyának lányaként született meg. A Krisna-templomokban
néha Rukminí múrtija is látható. Rukminínek tíz fia született, akik közül a
legidősebb Pradjumna. Egyetlen lányát Csarumatinak hívták.
Krisna kedvtelései
Krisna Dévakínak,
Vaszudéva feleségének gyermekeként született meg mathurai fogságuk ideje alatt.
Bár a szentírások szerint ő örök, céljának beteljesítése érdekében elfogadta
ezt a szerepet. Vaszudévát és Dévakit azért vetették börtönbe, mert egy jóslat
szerint kettejük nyolcadik gyermekének, Krisnának kellett majdan megölnie a
gonosz Kamsza királyt. Krisna születésekor a börtön kapui misztikus módon megnyíltak,
az őrök pedig mély álomba merültek. Vaszudév kisétált a börtönből, s elvitte
Krisnát a Jamuná folyó túlpartjára, Gokula városába. Ott mostohaszüleire, Nandára,
a pásztorkirályra és feleségére, Jasodára bízta őt, akik odaadó szeretettel
viselték gondját a gyermek Krisnának. Amikor Vaszudéva megérkezett Gokulába,
Jasódát mély álomban találta, mivel éppen előtte hozott a világra egy leánygyermeket.
Ekkor Vaszudéva kicserélte Krisnát a kislánnyal, s a leánygyermeket magához
véve visszatért a börtönbe. Amikor Kamsza megtudta, hogy megszületett Dévakí
nyolcadik gyermeke, nyomban elrohant a börtönbe. Megragadta a kisbabát, hogy
megölje, de a gyermek, kicsúszva kezéből, a levegőbe emelkedett. A kislány -
aki valójában az anyagi energia istennője, Durgá volt - ekkor felnőtt nővé változva
így szólt: "Kamsza, te ostoba! Nem ölhetsz meg engem! A gyermek, aki végezni
fog veled, már megszületett valahol, s biztonságban van."
Krisna gyermekkorát Vrindávanában töltötte Nandával és Jasódával. A Vrindávanában
eltelt évek alatt Kamsza számos démont küldött oda, hogy megöljék Krisnát. Először
Pútanát, a rút boszorkányt küldte el, aki egy gyönyörű nő alakját felvéve közelítette
meg őt. Felajánlotta, hogy anyjaként megszoptatja a kis Krisnát, miközben a
mellét, melyet neki ajánlott, méreggel kente be. Krisna azonban a tejjel együtt
az életlevegőt is kiszívta a veszélyes démon melléből.
Később megölte Trinávartát, a széldémont is, aki megragadta Krisnát, s elrepült
vele. Megsokszorozva a súlyát, Krisna nagyon nehézzé vált, s így a démon a földre
esett és meghalt. Aghászura démon egy hatalmas kígyó alakjában lenyelte Krisnát
és tehénpásztorfiú barátait. Krisna ekkor Aghászura gyomrában a sokszorosára
növekedett, a halálát okozva ezzel. Arisztászura, a bikadémon és Késí, a lódémon
szintén megtámadták Krisnát, de az ő sorsuk is hasonlóan alakult.
Megbüntette Káliját is, aki egy sokcsuklyás kígyó volt. Ez a kígyó megmérgezte
a Jamuná folyót, számos élőlény halálát okozva ezzel. Krisna a kígyó fejein
táncolva végül meghódolásra kényszerítette Káliját, aki megértette, hogy Ő az
Istenség Legfelsőbb Személyisége.
Kedvtelései a tehénpásztorfiúkkal, a tehenekkel és a gópíkkal (tehénpásztorlányokkal)
az indiai művészetek kedvelt témáit alkotják. Festmények, kézimunkák, faragványok
ábrázolják Krisnát, amint a tehénpásztorlányokkal táncol. Ezt a táncot rásza-táncnak
hívják. Krisna kiterjesztette magát sok-sok formába, s minden egyes pásztorlányka
mellett ott volt a táncban. A leánykák mindegyike úgy gondolta, hogy Krisna
csak vele táncol, s ettől nagyon boldogok voltak.
Egy napon Krisna megkérte apját, Nanda Mahárádzsát, hogy hagyja abba Indrának,
az eső félistenének imádatát, s ehelyett imádja a Góvardhana-hegyet, amely egy
szent hegy Vrindávanában. Nanda Mahárádzsa teljesítette szeretett Krisnájának
kérését, amelytől azonban Indra, a félistenek királya nagyon dühös lett. Szakadó
esőt zúdítva Vrindávanára megpróbálta elpusztítani a város lakóit. Krisna azonban
felemelte a Góvardhana-hegyet, s mint egy esernyőt, Vrindávana lakói fölé tartotta.
Ezt a kedvtelést számos festmény és szobor ábrázolja.
Krisna ezt követően elment Mathurába, hogy megölje Kamsza királyt. Huszonnyolc
éves koráig Mathurában maradt, ezután pedig Dvárakába költözött. A kuruksetrai
csatában kedves híve, Ardzsuna harci szekerét hajtotta. E csata előtt mondta
el a híres Bhagavad-gítát, amely a hindu vallás és filozófia alapjának tekinthető.
