Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
KÖLES (su)
Észak-Kína területén már a neolitkorban a legelterjedtebb és talán az egyetlen
őshonos gabonanövény a köles volt. A Shang-dinasztia idejéből előkerült első
írásos emlékek feliratain szereplő hou és ji írásjegyeket is a kölessel azonosítják.
A Zhou-dinasztiát megalapító nemzetség isteni ősét Houji-nek, azaz "Köleshercegnek"
hívták. A legendák szerint Houji már gyerekkorában kender és babot vetett játék
közben, felnővén pedig elkezdte megművelni a földet és gazdag termést takarított
be. Houji tanította meg az embereket a kalászosokat ültetni, épp ezért alakja
közel áll az Isteni földművesként ismert Shennong-éhoz, akiről a legenda azt
tartja, hogy uralkodása idején köleseső hullott, amelyet Shennong azonnal elültetett
és gondozta. A rizs Észak-Kínában egyáltalán nem vagy csak nagyon rossz minőségben
terem, épp ezért ennek a térségnek a búza mellett köles volt a legfőbb gabonaféléje.
A "sárga köles álom" egy fantasztikus, tökéletes világ allegóriája,
amely arra a régi történetre nyúlik vissza, amelyben egy úton lévő ifjú egyszer
megszállt egy fogadóban, és amíg házigazdája kölest főzött ő elszendergett.
Álmában valószerűen lepergett élete, amelyben boldog házasságot kötött, szép
hivatali karriert futott be, majd nyolcvan éves korában meghalt. Ekkor ébredt
fel, és meglepődve tapasztalta, hogy még annyi idő sem telt el, hogy a köles
megfőhetett volna. Ez a történet igen kedvelt a kínai irodalomban, több változatát
számos korban újból és újból feldolgozták.
