Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KÖLDÖK (ji)
A régi Kínában úgy tartották, hogy a köldökzsinórt sohasem szabad késsel elvágni, az volt a legjobb, ha az anya maga rágta el. Közép-Kínában általában elégették, vagy felforrósított csipesszel csípték el. A szép formájú köldököt a babhoz hasonlították. Ha egy nőnek nagy, mély köldöke volt, azt az erős és a szépség jelének tartották. A kidudorodó köldök csúnyának számított és betegségekre való hajlam jelét látták benne. A régi szövegek Shandong-tartományt olykor a világ köldökeként említi.