Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

kilenc
(kínaiul: jiu)

A kilenc páratlan szám lévén a férfi princípiumhoz ( yang) kapcsolódik. A konfuciánus hagyomány egyik alapműve, a Konfuciusznak tulajdonított Szertartások feljegyzései kilenc alapvető szertartást sorol fel: a fiú gyermekhez fűződő, a házassághoz, a feljebbvalói kihallgatásokhoz, a követségekhez, a temetéshez, az áldozathoz, a vendégszeretethez, a rituális iváshoz és a hadviseléshez kapcsolódó szertartások. Egy ősi elképzelés szerint az égnek kilenc szintje van, az országnak pedig kilenc hegye, a hegyeknek kilenc átjárója, a tengeren pedig kilenc sziget. A folyamszabályzó Nagy Yu azt mondta, hogy a kilenc fejű sárkányt győzte le, amely a kilenc folyam képében jelent meg; ő volt az is, aki ország építő munkája során kilenc tartományt bebolyongott, és kilenc részre osztotta az ismert világot, és mindegyiket egy-egy háromlábú bronzüsttel jelképezett, amely ettől kezdve az ország jelvényévé is vált ( háromláb). A Han-dinasztia idején bukkant fel a kilenc pokolra alkotott elképzelés. A 9. holdhónap 9. napján tartják az ún. "kettős yang" ünnepét, amikor is a hegyekre kirándulnak, vidáman iszogatnak és a krizantém ünnepét is ilyenkor tartják. A mitológiában ismert a kilenc farkú teknős, és a kilenc farkú rókatündér is.