Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

kibla

más írásmóddal QIBLA, a mekkai Kába-szentély irányát jelentő arab szó. A muszlimok napi ötszöri imájuk (szalát) során ebbe az irányba fordulnak. Röviddel 622 után, amikor Mohamed Medinába telepedett át (hidzsra), Jeruzsálemet jelölte ki imairánynak, azaz kiblának, valószínűleg zsidó hatásra. Amikor azonban a zsidó-muszlim kapcsolatok láthatóan meddővé váltak, Mohamed Mekkát nevezte ki új kiblának.

A kibla nemcsak az ima, hanem a temetés során is fontos: a halottakat - a levágott állatokat is - arccal Mekka felé temetik el. A mecsetekben a kiblát a mihráb, vagyis a mecset Mekka felőli falába vágott belső falfülke jelzi.