Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
KÉK (lan)
A mindenkori kínai a császár az újévkor tartott legfontosabb szertartás alkalmával
kék színű ruhát öltve áldozott az Égnek. A nők kék színű virágot vagy szalagot
sohasem viseltek hajukban, mert ezt szerencsétlen előjelnek tartottak. A kék
lehetett a hivatali karrier vagy társadalmi megbecsülés előjele is. A kék szemet
a régi Kínában általában csúnyának tartották, és a nem kínai származás biztos
jelének tekintették. Manapság azonban a kék szem, akárcsak a szőke haj igen
különleges egzotikumnak számít. A pokol lakó démonokat kék pofázmánnyal, vörös
hajjal képzelték el. kék arca van az irodalom és a tudósok, írástudók isteneként
tisztelt Kuixing-nek is. A modern kék jelentésű lan szót még nem találjuk meg
a régebbi szövegekben. Ebben a jelentésben a qing volt használatos, amely inkább
jelentett egyfajta kékeszöld színt. Qing színe lehetett a tengernek, a hegyeknek,
az égnek stb. A qing jelképezhette a tudós tanulmányi előmenetelét, aki éjt
nappallá téve olvas a "kéklámpás" fényénél. A "kék felhők útja"
a tudósi karriert biztosító vizsgák metaforájaként volt használatban. A "kéksátor"
kifejezés a házassági ceremónia megrendezésére utalt. A "kék sárkány"
a férfi nemi szerv metaforája volt. A "kékmadár" az örökélet istennőjeként
tisztelt Xiwangmu hírnöke a kínai mitológiában.
