Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KÉK (lan)
A mindenkori kínai a császár az újévkor tartott legfontosabb szertartás alkalmával kék színű ruhát öltve áldozott az Égnek. A nők kék színű virágot vagy szalagot sohasem viseltek hajukban, mert ezt szerencsétlen előjelnek tartottak. A kék lehetett a hivatali karrier vagy társadalmi megbecsülés előjele is. A kék szemet a régi Kínában általában csúnyának tartották, és a nem kínai származás biztos jelének tekintették. Manapság azonban a kék szem, akárcsak a szőke haj igen különleges egzotikumnak számít. A pokol lakó démonokat kék pofázmánnyal, vörös hajjal képzelték el. kék arca van az irodalom és a tudósok, írástudók isteneként tisztelt Kuixing-nek is. A modern kék jelentésű lan szót még nem találjuk meg a régebbi szövegekben. Ebben a jelentésben a qing volt használatos, amely inkább jelentett egyfajta kékeszöld színt. Qing színe lehetett a tengernek, a hegyeknek, az égnek stb. A qing jelképezhette a tudós tanulmányi előmenetelét, aki éjt nappallá téve olvas a "kéklámpás" fényénél. A "kék felhők útja" a tudósi karriert biztosító vizsgák metaforájaként volt használatban. A "kéksátor" kifejezés a házassági ceremónia megrendezésére utalt. A "kék sárkány" a férfi nemi szerv metaforája volt. A "kékmadár" az örökélet istennőjeként tisztelt Xiwangmu hírnöke a kínai mitológiában.